Érintésmentes koraszülöttek?!

Két hét múlva ilyenkor kb. százezer magyar diák készülődik a matekérettségire (vagy, ha reggel kilenc után olvasod, akkor már ül a padban). Személyesen, az iskolákban, legfeljebb tízesével egy-egy teremben. Ez a döntés született itthon. De vajon hogy oldják meg a záróvizsgákat más országokban? Dr. Gyurkó Szilvi körképe az Egyesült Államoktól Olaszországon át Japánig:

Ha változtatni akarunk, az ítélkezést kell először elengednünk.

„Az biztosan nem jó megoldás, hogy emberek tíz- és százezreit tesszük ki egy életveszélyes betegségnek, aminek jelenleg az egyetlen ellenszere az, ha a minimálisra csökkentjük a szociális érintkezést.”

„A »nem az én dolgom« nem jó tanácsadó: ma a transzneműek emberi jogai kerülnek veszélybe, de ha egy kormány ezt képes megtenni egy közösséggel, megteheti bármelyik másik, a megszokottól eltérő réteggel is, és mikor már senki sem marad, aki melléd állhatna, mert mindenkit ellehetetlenítettek, már késő lesz felemelnünk a hangunkat.”

Mindannyian tanuljuk még a távoktatást, és ehhez bizonyos kérdéseket – mint amilyen a számonkérésé – érdemes alaposan átgondolni. Dr. Gyurkó Szilvi elmondja, miért nem oké például a videófelvétel „feleltetés” gyanánt.

Ferenc pápa frissen megjelent gondoltaival ajánljuk figyelmetekbe ezt a cikket: „A szegények látása azt jelenti, hogy visszaadjuk nekik az emberségüket. Ők nem tárgyak, nem hulladékok, hanem személyek. Nem folytathatunk jóléti politikát, mint az elhagyott állatok esetében. Pedig sokszor a szegényeket úgy kezelik, mint az elhagyott állatokat. Nem folytathatunk jóléti és részleges politikát.”

A járvány terjedése is nagyon ijesztő, azonban a betegség hatalmas veszélyt rejt azok számára is, akiket anyagilag küldött padlóra a hirtelen tövig nyomott fék.