Texasban ettől a hónaptól tilos a terhességmegszakítás a terhesség hatodik hetétől – és Európában is újra meg újra fellángolnak a viták erről. Miért került megint napirendre a kérdés, és mi lehet a következménye annak, ha visszatérünk egy szigorúbb szabályozáshoz?
Sok oka lehet annak, ha egy nő úgy dönt, megszakítja a terhességét. Mégis, mennyire másképp kezeli ezt a szobatárs, a végül mégsem apává váló férfi, az orvos, és a nő édesanyja. Olvasónk története.
„Szeretjük önt, hölgyem” – mondta Jean d’Ormesson Simone Veil akadémiai székfoglalójakor, és ez a címe a Párizsban látható életmű-kiállításának is. Franciaországban élő szerzőnk pedig elmondja, miért is nagyon találó ez a cím.
Az ír csecsemőotthonok gyomorforgató képe számokban: 5 évnyi vizsgálat. 76 évnyi szenvedés. 3000 oldalnyi vád. 798 halálozást bizonyító irat. 0 temetési bizonyítvány.
Szabina egy csodaszép fiatal anyuka, aki második várandóssága alatt azért várta a 12. heti genetikai ultrahangot, hogy kiderüljön, milyen nemű lesz a kisbabája. Sajnos nem csak ez derült ki.
„Férfiak heréiről sosem vitatkozunk, sőt, úgy en bloc a testükről se…”
Szentesi Éva feltesz néhány nagyon-nagyon kemény kérdést.
Amikor azt mondják, hogy már nincs rá esély, mégis megfogan egy kisbaba.
Ahol az abortuszt betiltják, ott a terhességmegszakításoknak csak negyede zajlik biztonságos körülmények között. De a terhességmegszakítást betiltani nem lehet…
Az abortusz mély nyomokat hagyhat egy nőben, az egész későbbi életét (és a családjáét) is befolyásolhatja. Így ismerheted fel a posztabortusz szindróma jeleit, és segíthetsz a leküzdésükben: