„Papa mindig azt mondogatta, ha egyszer meghal, majd felvisz a zsebében pár szem kavicsot, és ledobja nekem, hogy tudjam, van-e mennyország. Úgyhogy jobbnak látom takaros rendben tartani a szerszámaimat, nehogy Papa egy kaviccsal adja tudtomra: trehány vagyok.”
Az életünk csupa illatemlék: tulajdonképpen minden nagyobb életeseményünket virágok kísérik a születéstől a temetésig. Most, hogy minden virágzik, és a levegő illatorgiában fürdik, felidézzük, titeket hová repít vissza egy-egy virág illata.
Talpalatnyi béke. Miért fontos, hogy legyen egy kis zöld a közelünkben?
Történet szívós gyökerekről, behegedő szívekről és újból kifakadó rügyekről.
És akkor ne jöjjünk idegbe az okoskodó férfiaktól…
Szerkesztőségünk „kaktusznagyhatalma”, Csepelyi Adri elmondja, miért legyen neked is extrém balkonkerted. Az ő kaktuszai az idén 67 virágot hoztak. Eddig.
„Oszt, lyányom, hát idehordod rám azt a sok szép virágot? Hát mi marad akkor a kiskertbe’?”
Százhuszonöt szilvafa. Két körte, egy alma, három málna. Egy családtörténet. Két ember, két nap, két ásó, egy földfúró meg két birs. Talán ha összekötöm a számokat, kirajzolódik a teljes ábra.
Csepelyi Adri kaszál. Mármint igaziból, kézzel. És közben mindenféléket tanul az életről.
Ballagási liliomok és jázmin, rózsa a nagypapa, ibolya a nagymama kertjéből, gyöngyvirág- és íriszparfüm, akácos út és magnóliafa… Az életünk csupa illatemlék: tulajdonképpen minden nagyobb életeseményünket virágok kísérik a születéstől a temetésig. Bennetek mit idéz fel, titeket hová repít vissza egy-egy virág illata?