Szentesi Éva: ...de nem kérdezed meg
„Ha még egyszer láthatnám azt, amit egyszer láttam már
Kérlek, újra segíts nekem
Ha még egyszer itt lennél, simogatnál, mint a szél
Nélküled nem érezhetem."
„Ha még egyszer láthatnám azt, amit egyszer láttam már
Kérlek, újra segíts nekem
Ha még egyszer itt lennél, simogatnál, mint a szél
Nélküled nem érezhetem."
„Az asszony pedig nem vitt magával semmit, aztán valahogy mégis elvitt mindent, ki érti ezt, pedig az ura »jóember« volt, sose ivott, nem is verte, akkor meg mi baja volt, senki se érti."
Szentesi vasárnap este karcol.
Régi. Kopott. Hároméves. Valamit mégis nehezen dob ki az ember. Vagy valakit. Még akkor sem, ha az illető egy másik nő férje lesz... sőt, akkor nehéz csak igazán kidobni.
Nem biztos, hogy belül is az van, ami kívül. Legalábbis Szentesi Éva Rúzsa és Tükre erről árulkodik.
"Anya nem hercegnő, anya sokkal több, mint a mesékből a lány, sokkal igazságosabb, mint Mátyás király, aki szerintem nem is volt igazságos, de ezt most hagyjuk, nem idevaló, mert most anyáról van szó, és anya ember is, emberebb, mint bárki más..." Rúzs és tükör, Szentesi, Anyák napja, vasárnap este.
Megéri szerelmesnek lenni? Aztán szenvedni, gyötrődni, szenvedni? Abszolút!
Szentesi Éva elképzelhetetlen az ikonikus vörös rúzsa nélkül. Sőt! Neki a szíve is vörös rúzzsal van kifestve!
Ma van a boldogság világnapja, a legenda szerint március huszadikán „találták fel" az emberek a boldogságot. Pedig ennyi időnk azért nincs, hogy évente csak egyszer ünneplejük ezt a dolgot. És nem akarunk olyan ronda közhelyeket eldurrogtatni, hogy „az év minden napján boldognak kell lenni". Meg: „élj a mának!" Állj meg egy percre, és gondold át, mikor voltál igazán boldog az életedben...
A méret a lényeg. Főleg olyan körökben, ahol minden kívül van, belül semmi. Fogd meg jól. Szentesi Éva rúzsa és tükre igen erős képet mutat egy bizonyos társadalmi rétegről. Egy elképzelt világban, természetesen. Vagy nem.