„Azt hiszem, akárhova utazzunk is, mindig magunkat keressük a világban, magunkat akarjuk megismerni a kalandokon keresztül, próbálgatjuk a határainkat, új élmények, új ismeretségek, új történetek viszonylatában rajzoljuk át a saját magunkról alkotott képet.”
„Talán tényleg igaz, hogy van egy másik feled a világban, akit általában hiába hajkurászol, de a különösen mázlisták mégis belefutnak?”
A gyerekkori nyarak ízét nem lehet elfelejteni… és mindig jó felidézni!
„Az előzmények ismeretében immár nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mindent, amire a papíron, ceruzán, rejtvényen, telefonon, töltőn, fülhallgatón, pótfülhallgatón, kék tornacipőn és kapucnis pulcsin kívül a családi nyaraláshoz (szerintem) szükség van, azt én lapátolom be a bőröndökbe. Mikor ezzel végeztem, a férjem kikocog az autómobilhoz, és akkurátusan elhelyezi a lezárt pakkokat a csomagtartó és az utastér különböző részein (ebben a tetriszezésben verhetetlenek a férfiak különben), majd random kérdéseket tesz föl bizonyos tárgyak bőröndbéli helyzete avagy hiánya felől, ami nagyon hasznos lenne, ha nem durranna el az agyam a második vagy a harmadik tétel környékén a bizalmatlanságból fakadó felháborodás okán."
Mire vágyik egy fiatal pedagógus a nehéz tanév utáni nyári szünetben? Olvassátok el Jocó bácsi listáját a WMN-naplókban!
Az út soha nem sárga téglával van kirakva, mindig csak kérdésekkel. Nincs szabadulás. Elmehetsz a világ végére is, elevenedbe vágó kérdések ott is lesznek.
Folytatjátok a listát? Ajánljunk egymásnak könyveket! Mi ezeket néztük ki:
Hány perc alatt sikerült kitöltened?
Amikor megkapod, amit akartál, és kezdeni kell vele valamit.
Nyár, szülői látogatás… ezúttal egy kicsit másképp.