Miklya Luzsányi Mónika: Mit akarnak a pedagógusok?
A pedagógusszakma komoly státuszvesztést szenvedett el, írja szerzőnk. Elmondja, miért olyan nagy probléma ez, és hogyan hat a gyerekeink sorsára:
A pedagógusszakma komoly státuszvesztést szenvedett el, írja szerzőnk. Elmondja, miért olyan nagy probléma ez, és hogyan hat a gyerekeink sorsára:
„Az oktatási intézményekbe lassabban szivárog át a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás, hiszen a tantervnek akkreditáltnak kell lennie, így pedig nehezebb lépést tartani” – mondta Fazekas Péter, az EPAM vezető szoftverfejlesztője azon a konferencián, amelyen többek közt arról is szó esett, hogyan építhetők be digitális módszerek (nem csak) az informatikaórákba.
Egy beszélgetés, amelyet jó volna, ha minden tanár és minden szülő hallana. Azt jártuk ugyanis körbe, hogy a mindenki által ismert közhelyeken túl mi az oka annak, hogy a matek, a fizika, a kémia, az informatika sok gyerek számára mumustárgy, és hova tűnnek az egyetemi hallgatók és a pedagógusok ezekről a területekről (nem csak nálunk, hanem fejlettebb országokban is) . Beszélgettünk arról is, idomítás folyik-e gyakorta az iskolában, vagy gondolkodni tanítanak a tanárok, és milyen változások időszerűek és elkerülhetetlenek az oktatásban. Minden túlzás nélkül hiánypótló beszélgetést hallhattok:
Pedagógusok, akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk.
Akár szerethetnénk is a pedagógusokat. Akár fontos is lehetne nekünk (mindannyiunknak), hogy hogy vannak és hogy érzik magukat. Akár együtt is érezhetnénk velük. Akár meg is becsülhetnénk őket. Akár lehetne a közös társadalmi felelősségünk is, hogy jól legyen mindenki, aki gyerekekkel foglalkozik, a szülőktől kezdve a nagyszülőkön át az óvodai és iskolai szakemberekig. Lehetne így is.
„Sajnálom azokat, akik szerint a tanárok csak lébecolnak, mert valószínleg nem találkoztak olyannal, aki miatt meg lennének győződve arról, hogy ez nincs így.”
„És mi leszel, ha nagy leszel? – hangzik el a kérdés oly gyakran. Eleinte mit sem sejtve feleltem könnyedén, hogy tanár leszek. Ma már tudom, hogy milyen következményekkel jár ez a kijelentés. Az emberek nem tudják leplezni a döbbenetet, a sajnálatot, vagy éppen a megvetést, amit éreznek.” – Egy tanárnak készülő olvasónk vallomása.
„Mit gondoltok, milyen egy ideális iskola?” – Ezt a kérdést tette föl gyerekjogi szakember szerzőnk négy magyar tizenéves iskolásnak. És ők elmondták. Érdemes elolvasni a válaszaikat.
Az elakadt villamos az utasait szabadon engedi, vannak azonban, akiket csapdába ejt.
Ismerünk gyereket, akit megbüntettek, mert ivott óra közben. Olyat is, aki nem mehetett ki vécére, hiába kérte a tanárt. Ismerünk gyereket, akit megaláznak, ha hibázik, és kőkeményen megbüntetnek, ha valamit rosszul csinál. Az ENSZ gyermekjogi egyezményében ott van feketén-fehéren, hogy milyen jogai vannak egy gyereknek… az iskolában is. Az más kérdés, hogy erről a gyerekek semmit sem tudnak.