„Hallgatásod erőteljesebb bárminél” – Anyám hatvanéves lenne
„Tudod te, hányszor fel akartalak hívni az elmúlt másfél évben?” – Szentesi Éva vallomása.
„Tudod te, hányszor fel akartalak hívni az elmúlt másfél évben?” – Szentesi Éva vallomása.
Életének kilencvenhetedik évében elment a királynő.
„Ha tehetném, az utolsó cseppig neked adnám a vérem” – írja olvasónk, majd hozzáteszi: „Egy barátom azt mondta róla, milyen szép lenne költeménynek, bárcsak ne tudná, mi van mögötte.”
Ez az egész annyira igazságtalan!
Hogyan változtak a halállal kapcsolatos rituáléink? Miért olyan nehéz még mindig szembenéznünk vele? És mit tehetünk, hogy elfogadhatóbbá tegyük a tényt: az életünk bizony véges? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járja körbe az HBO MAX tabudöntő dokumentumfilmje.
Apák, szükségünk van rátok! Ha elhagytok minket, örökké hiányozni fogtok.
Nincs ennél fájóbb veszteség egy anya számára.
Presser Gábor volt kolléganőnk édesanyjának kedvence, „őérte rajongott egyedül életében, senki másért”, úgyhogy most egy erősen szubjektív születésnapi köszöntés következik Szentesi Évától:
Egy ruha, egy hajtincs, egy könyv… a szív emlékei Kerekes Anna tollából:
„Az én anyám meghalt tüdőrákban” – mondogatta a kisfiú időnként, majd mintha mi sem történt volna, folytatta tovább a mesélést a délutánjáról, a játékairól, az álmairól. De vajon mit akart ezzel üzenni?