Kurucz Adrienn: Én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk… Kinek a nevében üzengetünk? – WMN-naplók
Az összes gyerekért. Mindért. Kivétel nélkül. Kivétel nélkül…
Az összes gyerekért. Mindért. Kivétel nélkül. Kivétel nélkül…
„A gyerekek a társadalom tagjai, itt élnek körülöttünk, hatnak rájuk a felnőttek ügyei, de az életet mintakövetéssel tanulják. A szülők, a családjuk, azok az emberek, akik a gyerek számára mintát és példát jelentenek, – a legerősebb hatás, ami befolyásolja őket.” Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása arról, ki hogyan hat a gyerekekre, és mit jelent a veszélyeztetés.
Ha csak asszisztálsz egy bántalmazáshoz, akkor is felelős vagy.
Nem lehet suliba járni, ha napszámba kell menni.
Ez az, amit nem lehet pénzért csinálni.
A világ pont annyiféle, ahányan élünk benne.
Ha betiltunk mindent, ami szerintünk ártalmas, veszélyes – de legalábbis ismeretlen és más, mint az „átlag", akkor mi marad a végére? Náray ezen a héten az elfogadásról, a betiltásról és a félelemről ír.
„Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak” - nyilatkozta Orbán Viktor tegnap a portugál Expresso című lapnak. Oké, de mi ezzel a baj?
„A ki nem mondott szónak ura, a kimondott szónak rabja vagy” – tartja a mondás. Éppen ezért kellene kortól függetlenül nagyon óvatosan bánnunk ezzel a veszélyes fegyverrel, mert cukkolódással, piszkálódással, egy-egy rossz megjegyzéssel életre szóló sebeket ejthetünk másokon. Mint ahogy erről kamasz szerzőnk, Csenge is beszámol.
Hogy miért? Például ezért: „...mert úgy szorongatja az embert belülről, hogy utána még hetekig rá gondol, beszélget róla és elemzi. Olyan jó, ha néha egy-egy történetnek úgy igazán a hatása alá lehet kerülni, és nem csak a felszínünket kapargatja meg."