Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. De mi valójában, pszichológiai értelemben a szeretet? Tudunk-e jól szeretni, és tudjuk-e, hogyan szerethetnek jól minket? Mi az, amire a leginkább vágyunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gesler Lili pszichológussal, A szeretet atomjai című könyv szerzőjével.
Izgatottan, de félve nyitottam ki a magyar származású klinikai pszichológus, Edith Eva Eger új könyvét. A döntés és Az ajándék után gyanítottam, hogy A balerina is olyan olvasmány lesz, amit nem lehet majd az utolsó mondat után becsukni, felrakni a polcra és menni tovább, hanem napokig velem lesz, és csak a jóég tudja, milyen kapukat nyit meg bennem.
Habár ha belegondolok, mégsem illant el teljesen. Mindig velem van, amikor rá gondolok, és ritkán fordul elő, hogy ne gondolnék rá. A pajzán mondókákra, amiket ovis koromban tanított, majd később a kötelező memoriterekre, amiket úgy próbált meg a fejembe verni, hogy elmutogatta a verssorok eseményeit. A jó kis kártyapartikra, a malmozásra, a mesékre, amiket félig-meddig átköltött, de ettől csak még jobbá váltak.
Búcsú Csuszi kutyától, aki gazdát kreált az emberekből, és minden utána érkező állatnak megtanította, hogy fajtól függetlenül egy családnak számítanak.
A nézet, mely szerint az azonos „szeretetnyelvet” beszélő párok kapcsolata tud igazán boldog és harmonikus lenni, megdőlni látszik a kutatók szerint. A hírre az elmélet világhírű kidolgozója, Gary Chapman is reagált.
Meghatóan szép jelenet egy anya és a lánya között, amiben messze több van, mint ami a felszínen látszik.
Nehéz hálából gondoskodni valakiről, ha ő maga nyújtja be a számlát azért, mert a világra hozott.
Ma lenne a születésnapja, kilenc tőle származó idézettel tisztelgünk előtte.
Kristóf és Nimi Mexikó felé tartva elakadt Londonban. Ám ami első pillantásra kellemetlen bosszúságnak tűnt, hamar átalakult örömteli események piros masnival átkötött csomagjává.
Meghatóan szép jelenet egy anya és a lánya között, amiben messze több van, mint ami a felszínen látszik.