„Mintha egy fal lett volna közte és a külvilág között” – Bence, a megfagyott gyerek története
Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?
Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?
„Gondolkodjunk másképpen a gyermekotthonokban élő gyerekekről, ez az első és legfontosabb lépés! Ismerjük meg őket, lássuk meg a problémáikat, és nyújtsunk számukra segítő kezet. Ha ugyanis megfelelően reagálunk rájuk, akkor meg fogják tanulni, hogy értékesek, és más sorsot is választhatnak, mint amilyet, mondjuk, a szüleik választottak.”
A budai módos környék szívében csoda történik: együtt járnak óvodába a helybéli és a gyermekotthonból érkező gyerekek. A nagyobbak pedig délutánonként együtt játszanak, alkotnak. A világ meg közben egy picit jobb hely lesz.
„Egy gyermekotthonban élő lány egy kis szeretettel, odafigyeléssel, ajándékkal befolyásolható. Akinek ez hiányzott eddig az életéből, érthető módon rohan annak a karjába, aki ezt neki adni tudja.”
„Vacsora tíz főre. Mindig kihívás. Általában nem elég."
Otthonból ki, felsőoktatásba be. Azt hitted, neked nehéz az átmenet? Akkor olvasd el, hogy alakult Tina sorsa a főiskolán.
„Lehet, hogy csak hét osztályom van tizenhat évesen, de elég olvasottnak tartom magam a koromhoz képest, és azt is tudom, hogy iszonyatos, ahogy velünk bánnak a gyermekvédelmi rendszerben, mintha szemetek lennénk, lenéznek minket, lehordanak mindennek."
Egy percig sem szeretnénk azt állítani, hogy egy átlagos szülő könnyű helyzetben lenne. Ám a hétköznapi nehézségek egészen más megvilágításba kerülnek, ha elolvasod, hogy néz ki ugyanez egy gyerekotthonban.
Szívmelengetés és jó példa vasárnapra, nem titkolt „propagandacéllal". De tényleg, annyira jó ez az egész!