Címke: feminizmus

„Egy nő ma legyen okos, de nőies, olvassa a híreket, de azt is tudja, milyen szín áll neki jól, legyen gyereke, de nehogy megelégedjen a háziasszony státusszal, legyen karrierje, de maradjon ideje a férjére is, legyen saját háza és keresete, mert ki tudja, mi lesz, de hagyja, hogy a társa férfi lehessen mellette és gondoskodhasson néha róla…” – Tényleg jó, ha mindent akarunk egyszerre? És hol vagyunk ebben mi magunk?

A tudomány régóta vitatkozik azon, hogy vajon ténylegesen javított-e az afgán nők helyzetén az amerikai megszállás. Ahogy azon is, tudhatja-e valaki, aki nem ott él, hogy miként lehet(ne) megmenteni az elnyomottakat. És egyáltalán: hogyan lehet ezt jól csinálni. Kulturális antropológus szakszerzőnk egy picit távolabbról néz rá a kérdésre, amely most, az amerikai kivonulás után aktuálisabb, mint valaha.

A világ első hősnője még jóval az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő Wonder Woman előtt született: ismerjétek meg a rettenthetetlen Miss Fury és alkotója, June Tarpé Mills történetét, akik tabukat döntve tették le azokat az alapköveket, amiken a mai feministaképregény-hősök lépdelnek.

Kutatások bizonyítják, hogy a káromkodás jó hatással van az emberre. Hát akkor miért ennyire hajmeresztő a XXI. században, ha egy nőt elragadnak az indulatai, vagy épp csak nevén meri nevezni a dolgokat? Tényleg csipkekesztyűvel kell a szavakhoz nyúlnunk?

A Guerrilla Girls – feminista, gorillamaszkot viselő művészek csoportja – 35 éve tart tükröt a szexista és rasszista megnyilvánulásoknak, diszkriminációnak, korrupciónak. A képzőművészetről mára a popkultúrára, a filmes világra és a politikára is kiterjesztette tevékenységét ez az anonim nőcsoport, amely magát a művészvilág lelkiismeretének nevezi. Ismerjétek meg őket Trembácz Éva Zsuzsanna írásából.

A feminizmus már a XX. század elején is jelen volt hazánkban. Történész szerzőnk fantasztikus nőkről mesél nekünk, akiknek ma is rengeteget köszönhetünk:

Négy színésznő, aki úgy döntött, hogy vállalva a nőiséghez kapcsolódó tapasztalatait, saját társulatban, saját történeteken keresztül mesél a színpadon arról, amiről a férfiak nem tudnak.

Nem tudunk mást írni ez elé a beszélgetés elé, mint hogy nézzétek meg. Az első perctől az utolsóig. És küldjétek el az ismerőseiteknek is. DTK vendége az Elviszlekben: Nagy Zsolt színművész.

A viktoriánus Anglia ellen lázadni – ahhoz kell csak az erő!

Egy rendkívüli nő halt meg, aki egész életében azért harcolt, hogy embert és embert, nőt és férfit ugyanazok a jogok és lehetőségek illessék meg.