A nőiesség mint álarc – Mit húzunk magunkra, hogy komolyan vegyenek, avagy kinek akarunk megfelelni voltaképpen?
„Egy nő ma legyen okos, de nőies, olvassa a híreket, de azt is tudja, milyen szín áll neki jól, legyen gyereke, de nehogy megelégedjen a háziasszony státusszal, legyen karrierje, de maradjon ideje a férjére is, legyen saját háza és keresete, mert ki tudja, mi lesz, de hagyja, hogy a társa férfi lehessen mellette és gondoskodhasson néha róla…” – Tényleg jó, ha mindent akarunk egyszerre? És hol vagyunk ebben mi magunk?