„Sehova nem tartozom, mégis mindenhova” – Egy nigériai lány története, akit egy ötgyermekes magyar család fogadott be
Van annál rosszabb, mintha egy gyereknek azt kell megélnie, hogy mindenkinek csak az útjában van, senkinek sem kell?
Van annál rosszabb, mintha egy gyereknek azt kell megélnie, hogy mindenkinek csak az útjában van, senkinek sem kell?
A nevelőszülőséghez rengeteg sztereotípia kapcsolódik: a két legelterjedtebb a pénzről és a szeretetről szól. Előbbi miatt démonizálják, míg az utóbbiért túlmisztifikálják. A valóság azonban sok esetben az, hogy ebben az élethelyzetben nemcsak a családjából kiemelt gyerek szenvedhet kárt, hanem az őt befogadó nevelőszülő is. Van, hogy sok sebből vérző és sok sebet okozó történet ez.
Nevelőszülőnek lenni korántsem csak nemes, önfeláldozó feladat. Az emberpróbáló oldaláról, morális dilemmáiról most első kézből értesülhetünk.
Két egészen különböző életút, amelynek közös állomása a nevelőanyaság. Két fantasztikus nő, ismerjétek meg a történetüket!
Ma Magyarországon huszonháromezer gyerek él állami gondoskodásban, közülük tizenötezren nevelőszülőknél laknak. A cél az, hogy minél kevesebben legyenek nagy gyermekotthonokban – a törvény szerint a tizenkét év alattiak nem is kerülhetnének intézményekbe, csakis nevelőszülőkhöz. Belőlük azonban sajnos még mindig nincs elég. Pedig nagyon nagy szükség lenne Balogh Margithoz hasonló emberekre! Hogy miért? Olvasd el a vele és a nevelt lányával készült interjúnkat, és megtudod:
Negyven óra is kevés ahhoz, hogy valakit felkészítsenek az örökbefogadásra, de tanfolyam nélkül a sorsközösség és sok alapérték is elveszik. Egy egykori örökbefogadott meséli el, miért nem jó, ha önkéntessé válik az oktatás.
Mikor és hogyan kell megmondani valakinek, hogy nem vér szerinti utód? Bevallható-e, ha anya-apa nem felhőtlenül boldog az örökbefogadás után, pedig oly sokat vártak egy kisgyerekre? El kell-e mondani egy gyermeknek, hogy cigány származású, ha azok, akik felnevelték, nem azok? Rengeteg kérdés merül fel érintettekben és laikusokban egyaránt az örökbefogadás kapcsán. Riportunk szereplőivel és klinikai szakpszichológus szakértőnkkel arról beszélgettünk, melyek a leggyakoribb kétségei és nehézségei az örökbefogadás utánnak?
Korhatáros tartalom! Így az, akivel történt, nem is olvashatta volna el a történetét akkor…
Tizenhat év, cirka 600 gyerek, és közülük jó, ha három sikertörténete van a hazagondozásnak Zebegényi Péter tapasztalatai szerint. A többi meg…
Az elemi cél, lehetőség szerint, „visszagondozni” a gyereket a vér szerinti családjába, ahonnan valamilyen okból ki kellett emelni őt. De mi van, ha ez a gyereknek nem jó?