A szépen fényképezett naptárak várandós kismamaképei és a valóság között tátongó szakadék feszül. Isten veled, kedvesen mosolygó Disney-hercegnő, helló, Szörnyella de Frász! Ha pedig nem érted a viccet (vagy nem szereted), akkor meg se nyisd ezt a cikket.
Mitől lesz az anya JÓ anya? Na és JÓ FEJ anyává mitől válik? Honnan kezdődik a gyermek jólneveltsége és hol végződik a szabadsága? Szerzőnk az anyaság fontos dilemmáit boncolgatja anyák napja alkalmából.
Az önkéntességtől sokkal többet kapsz, mint gondolnád. Pásztory Dóri elárulja, miért.
A következő néhány percben nagyon sok fiús anyuka fog bólogatni, mosolyogni, esetleg magára ismerni. Vajon tényleg a vérükben hordják a fiúk a „focigéneket"?
Micsoda lelkierő kell ahhoz, hogy a tükör, amelyben mások a saját belső szörnyetegüket nézik, egyszer csak felálljon, és azt mondja: ez nem én vagyok. Hanem én sok minden más vagyok. Zsófi történetének harmadik, befejező része.
Belegondolni is nehéz, milyen lehet egy sérült gyereket nevelni. Ráadásul úgy, hogy sok esetben a munkáltatók, az állam és a család is képtelennek bizonyul a segítségnyújtásra, támogatásra.
„Semmiképp nem akarok olyan lenni, mint anyám!" A szülők útja sokféleképpen motiválhat. De vajon mit tesz az emberrel, ha egy életre meghatározza a gyerekkori fogadalom: mindenáron el akarom a szüleim példáját...
Nem is esett olyan messze a bolognai spagetti a burekas fájától! Ha unod a banánt meg a finnyás kölköd igényeit, akkor így vethetsz véget a monotóniának:
Kínában a 27 év fölötti szingli nőket nemes egyszerűséggel „maradéknak" hívják. Tényleg ez a helyzet? Egy harmincas, egyedülálló az „resztli"? Selejtes áru, aki nem kel el az emberpiacon? És mi van azokkal, akik saját maguk választották az egyedüllétet?
Nincs tökéletes válás. Nincs tökéletes szülő. Nincs tökéletes gyerek. Nincs tökéletes rendszer a kapcsolattartásra. De törekedni lehet rá (sőt... kell)!