„Nem is látszik rajta…” – Egy autista kislány anyukája a kéretlen megjegyzésekről
Mennyivel jobban érezné magát kivétel nélkül mindenki, ha inkább dicsérettel közelítenénk mások felé, és nem folyamatosan kritizálva.
Mennyivel jobban érezné magát kivétel nélkül mindenki, ha inkább dicsérettel közelítenénk mások felé, és nem folyamatosan kritizálva.
Doffek Gábor közvélemény-kutatást végzett ismerősei körében a szexuális zaklatás gyakoriságáról, aztán annyira felhúzta magát az eredményen, hogy nekiült megírni ezt:
A te hasadat is tapogatta ismerős-ismeretlen, amikor babát vártál? A helyzet talán még kínosabb, ha nem is vagy terhes.
Már a kisiskolás lányok is koplalnak a tökéletes test reményében. Normális ez?
Mikorra vagy kiírva? Te még egyben vagy? Mi lesz a neve? Fiú vagy lány?
Nagyon fontos lenne tisztázni azt az egyszerű tényt, hogy az utcai verbális abúzus és a nők után füttyögés távolról sem számít kedves bóknak, sőt.
Neee, hát már a beszólás se a régi? Hova tart ez a világ???
Sebestyén Balázs a fuvar előtt azt mondta DTK-nak, hogy bármiről kérdezheti. Pontosan ez történt. Z+-os botrányvideók, rádiós bunkóságok, mit ígért neki az RTL, hogy maradjon, Simicska... minden szóba került. És Balázs tényleg minden kérdésbe beleállt. Igaz, egyszer majdnem kiszállt a kocsiból, menet közben...
Tegnap napvilágot látott egy reprezentatív felmérés eredménye, amely szerint a magyar emberek nagyjából harmada valamennyire antiszemita. Erősen vagy mérsékelten. Szerzőnk, Kárpáti Judit nagyapját a holokauszt idején ölték meg. Így érezte magát, amikor a Medián kutatásának eredményeiről olvasott.
Mi fán terem a bodyshaming? Van-e különbség aközött, hogy egy karcsú nő ítéli el a teltet, és aközött, hogy a telt szól be a karcsúnak? Egyáltalán, mi közünk nekünk a másik ember testéhez? Lenne itt néhány tisztázni való dolog egy a közelmúltban zajlott nyilvános „cicaharc" kapcsán...