Szerelmes levél a féléves gyerekem apjának
„Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz a várakozás, és hidd el, megértem, ha feszült vagy emiatt. Visszatérek hozzád, ígérem!”
„Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz a várakozás, és hidd el, megértem, ha feszült vagy emiatt. Visszatérek hozzád, ígérem!”
„Nem bírom megállni, hogy ne kérdezzem meg, amikor elhelyezkedünk a Mátészalka felé tartó vonaton. Mi a hosszú házasságuk titka? Somolyognak, összenéznek, majd kibökik. »Nem bonyolult. Csak engedni kell« – mondja a bácsi. »Igen, néha engedni kell, nem kell, hogy mindig igaza legyen az embernek« – erősíti meg a néni is.
Az anyaság esszenciája: megannyi pokoli mélység és mennyei magasság – egy napon belül.
Van egy férfi. Van egy nő. Meg a ki nem beszélt fájdalmaik. Prónay-Zakar Gina tiszta beszéde a zavaros viszonyainkról.
Megtörténik. De nincs minden nap happy end.
Közös emlékek – egy életen át. Amilyen csak a tesóddal lehet. Vasárnap esti olvasmány Szentesi Évától.
„Anya, elmennék a haverokkal egy hétre a Balatonra..." Na, akkor most mi legyen? Kamaszok szülei, figyelem!
Vasárnapi emlék. Húsleves, rántott hús, borsó, nagyapa, nagymama, fóliasátor, téli eper. Rúzs. Tükör. Édes nosztalgia a hét legvégére.
Ebben a csodálatosan szép és gazdag magyar nyelvben vajon miért nincs szó az édes mostohákra?!
„Az idei anyák napja nekem arról szól, hogy fizikailag elveszítettem az első gyermekemet, de most először látom életemben igazán, mennyire fantasztikusak a szüleim. Még csak nem is hétköznapi hősöknek érzem őket, szerintem messze túlszárnyalnak mindent, ami hétköznapi." – Olvasnivaló anyák napja előestéjére...