Múlt hét végén önhibájából életét vesztette egy 17 éves fiú. Az internet népe pedig összegyűlt, hogy pálcát törjön felette. De miért ugrunk azonnal annak, aki megbotlik, és ítélkezünk csípőből: megérdemelte a halált?
„Az anyaság kicsit olyan, mint a nokedli” – mondja Tóth Girlzonboard Flóra. Ha továbbolvasol, megtudhatod, mi alapján szűrte le ezt.
„A konyha felé mutatva annyit mondott, hogy »menjek a helyemre«”…
Néha gondold át, biztosan szükség van-e a kommentedre, és nem csak magadat áltatod-e, amikor azt mondod, te amúgy támogatója vagy a jó ügynek.
Most vagy soha. Mert a némaság is állásfoglalás.
„Ma a gőzt legtöbben a közösségi médiában engedik ki. Így viszont nem magukban pufognak a képernyő előtt, hanem elárasztják csatornalével az online teret. Mivel látják a reakciókat, a visszacsatolás is megvan: na, jól megmondtam a magamét! Ettől csak még erősödik a harci kedv.”
Múlt hét pénteken jelent meg a WMN-en egy Kata álnevű nő története. Elmesélte, hogyan hívta meg a lakására két ismerősét, és azok végül hogyan erőszakolták meg. A kommentszekcióban egy pillanat alatt kapták szét – nem, nem az erőszakolókat, hanem Katát. Borcsa kiakadt, és megírta ő is, mit gondol:
Néha gondold át, biztosan szükség van-e a kommentedre, és nem csak magadat áltatod-e, amikor azt mondod, te amúgy támogatója vagy a jó ügynek.
Kiállni a porondra – akár csak a közösségi média nyilvánossága elé – olyan védtelenséget jelent, amire a legtöbben nincsenek felkészülve. Mindenképp érnek majd támadások, ez elkerülhetetlen. Nyáry Luca elmeséli, szerinte hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet.
Tedd a szívedre a kezed: te is trollkodtál már?