Titeket is feldobott a reggeli havazás, és hogy az ország nagy része végre fehérbe borult? Minket is! Össze is gyűjtöttünk pár kutatást arról, miért tesz sokunkat boldoggá a hó:
Stílszerűen egy havas anyaggal búcsúztatjuk a telet, hogy legalább képeken láthassuk, amiben idén alig-alig volt részünk Magyarországon.
„A városban mindennek van vége és kiterjedése – a hó is mindig csak a következő háztömbig tart, aztán újrakezdődik a sarkon túl. A városban mindig minden megtörik. A mezőn sima és egyenletes.“
Lékbe esés, szánkórally, lékhorgászat… Csepelyi Adri elég „eleven” gyerek volt… Nektek vannak ilyen téli sztorijaitok?
Azt hitted, ugye, hogy a márciusi hosszú hétvégét agyoncsapó télnél nincs nagyobb igazságtalanság?! Pedig, ha jobban belegondolsz, neked is be kell látnod, milyen klasszul is járunk a faggyal!
Láttatok már ilyet?
Sítalpazás, hüttézés, lángoló smarni és Európa leghosszabb repülőszőnyege – avagy: miért éppen Karintia?
Ha van egy perced... itt egy édes emlék.
Te szoktál félni a téltől?
A forró nyár közepében Ákosnak eszébe jutott egy emlék egy hűvös téli Magyarországról, ahol emberek egy csoportja kérdés és sallang nélkül kisegítette a másikat, csak azért, mert annak szüksége volt rá. Hát mi ez, ha nem egy korty frissítő?