„Ennyi. Vége. Túl kell élni.” – Elveszíteni valakit, aki még meg sem született
Ne féljetek megkérdezni, hogy fáj-e!
Ne féljetek megkérdezni, hogy fáj-e!
Így is lehet miniszterelnöknek lenni. Csak Magyarországtól 18 ezer kilométerre.
Te is megkapod, hogy „miért nem szülsz… (még egyet)"? Kolléganőnknek, Lillának is elege van a nógatásból, de elárulja, hogyan lehetne mégis rávenni a babázásra.
Tudniillik, hogy mit illik! És mit nem… Például beleszólni mások családalapítási terveibe.
Minden nőnek joga van eldönteni, hogy szeretné-e megtartani a kisbabáját vagy sem. De a döntés akkor is fájdalmas és pokolian nehéz.
Van, akinek így teljes az élete: három gyerekkel, akik mindössze negyven hónap alatt jöttek a világra gyors egymásutánban. De nagyon nem egyforma élethelyzetekben.
Tűzvörös sportkocsi helyett miómák, friss, ropogós szerető helyett műtétek sora és durva önvizsgálat. Válság az élet közepén – máshogy. Az az érzésünk, hogy nagyon sok negyvenes nő fog most sűrűn bólogatni.
Borcsa egy – tegnapi cikk alatt megjelenő kommentek után – kicsit felzaklatta magát... és ezt szülte:
Csősz Bogi nem akar gyereket. Meg valószínűleg egy csomó másik nő sem. És Pásztory Dóri szerint nincs azzal semmi gond, ha ezt valaki így kimondja, sőt!
„Segíteni akartam, de nem tudtam, hogy nem ismertelek, nem figyeltem rád eléggé... nem tudom, de emlékszem a tehetetlenségre, hogy milyen rémes volt.”