Egy friss kutatás szerint minél féltékenyebb valaki, annál nagyobb eséllyel mond igent olyan szépészeti beavatkozásokra, amik akár egészségkárosító hatással is járhatnak. A jelenség megértéséhez feltérképeztük, mi áll a féltékenység hátterében.
A TikTokot (és az Instát) ellepték a pszichoedukációs tartalmak, és egy 30 másodperces videó megnézése után könnyen úgy érezhetjük: mindent tudunk a legsúlyosabb kórképekről is. Részben ennek tulajdonítható, hogy már a hétköznapi vitákban is olyan szavakat pufogtatunk, amiknek valójában a pszichológus rendelőjében lenne a helyük.
A humor az egyik leghatékonyabb túlélési stratégiánk, de ha túllövünk a célon, könnyen nagy károkat okozhatunk vele.
„Ez nem lila duma, megfoghatatlan lufipszichológia” – Both Gabi megírta, miért igaz a Herner Dorka könyvéből idézett állítás.
Tényleg egyszemélyes közösségekké váltunk? Miben más barátságokat kötni napjainkban, mint pár évtizeddel ezelőtt? És min múlik, hogy fennmaradnak-e a régi vagy az újabb kapcsolataink? Dr. Forgács Attila szociálpszichológust és Csányi Vilmos etológust kérdezte Takács Dalma.
Miben lenne más az életük, ha sosem kellett volna szembenézniük pszichés zavarokkal? Segített vagy rontott a helyzeten, amikor diagnózist kaptak? Köszönhetnek-e bármit a nehézségeiknek? Bepillantás egy borderline személyiségzavarral élő és egy pánikbeteg beszélgetésébe.
„Ezek a mai fiatalok!” „Régen még lehetett bízni az emberekben” – Gyakran halljuk ezeket a mondatokat, de tényleg sokkal jobb emberek voltak szépanyáink-apáink?
A „rossz emberek”, rossz cselekedetek a távolból is erősen, bénítón hatnak ránk. De a jó emberekre miért nem figyelünk oda jobban? Itt vannak köztünk, és olykor nemcsak egy-egy napunkat teszik szebbé, hanem tartós változást is hoznak. Kazimir Ágnes pszichológus elmélkedett erről:
Irvin D. Yalom, az egzisztenciális pszichoterápia legfontosabb képviselője ma ünnepli 92. születésnapját. Íme, néhány elgondolkodtató meglátása:
„Folyamatosan a gombjaimat nyomkodja” – mondjuk arra az emberre, akivel lépten-nyomon konfliktusba kerülünk, és aki – akár a jó szándék ellenére – a legmélyebb sebeinket tépi fel. De valójában mik azok a gombok, és miért van az, hogy az egyik ember eltalálja őket, a másik meg nem? Ezekre a kérdésekre ad választ a sémakémia elmélete.