Krízis-e az, ami mindenkivel megtörténik? Min múlik, hogyan reagálunk a bennünket érő kihívásokra? Miként taníthatjuk meg a gyerekeinknek, hogy a válságra ne katasztrófaként tekintsenek? Meddig oké rosszul lenni egy krízis után? Sarkadi Bálinttal készült interjúnkból kiderül.
„Totál OCD-s” – hangzik el gyakran, ha valaki kiemelt figyelmet fordít a rendre vagy élete strukturálására, holott a valóságban egy olyan mentális zavarról van szó, ami az elszenvedő mindennapjait nehezíti meg.
Helyettesítheti-e a pszichiátriai diagnózist egy 3 perces TikTok-videó? Segítséget és megértést ad az ottani közösség, vagy pont, hogy félrevisz? A Northeastern Egyetem friss kutatása „morális értékítélet és pánikoltatás” nélkül vizsgálta meg az #autisktok jelenség előnyeit és hátrányait.
A lámpaláz szorongással teli reakció, ami tulajdonképpen az „üss vagy fuss” evolúciós reflexünk következménye. De mit érdemes még tudni róla, és hogyan lehet kezelni?
„Vekerdy örökségének leginkább azt tartom, hogy jól látta, mennyire stresszes a gyereknevelés, és minden tevékenysége arra irányult, hogy ezt csökkentse. A szülőknek szóló tanácsai azt üzenték, nem lehet senki sem tökéletes, de ez nem baj. Mindig lehet jobban csinálni” – Vekerdy Tamás ma 88 éve született, rá emlékezünk pszichológusokkal, oktatáskutató szakértővel.
A placebohatásról már mindenki hallott, de mi a helyzet a nocebóval, amikor a negatív előítéletek, félelmek kelnek életre a betegben?
A „gázlángozó” úgy manipulálja áldozatát, hogy az elbizonytalanodjon, és ezáltal hatalma legyen felette. A családon belül is nagyon gyakori jelenség árulkodó jeleiről írt Krajnyik Cintia.
Ki ne ébredt volna már arra, hogy a szíve majd' kiugrott a helyéről, mert olyan félelmetes, ijesztő álmot látott? Tudósok most megvizsgálták, melyek a leggyakoribb éjszakai rémképek.
Egy friss kutatás szerint minél féltékenyebb valaki, annál nagyobb eséllyel mond igent olyan szépészeti beavatkozásokra, amik akár egészségkárosító hatással is járhatnak. A jelenség megértéséhez feltérképeztük, mi áll a féltékenység hátterében.
A TikTokot (és az Instát) ellepték a pszichoedukációs tartalmak, és egy 30 másodperces videó megnézése után könnyen úgy érezhetjük: mindent tudunk a legsúlyosabb kórképekről is. Részben ennek tulajdonítható, hogy már a hétköznapi vitákban is olyan szavakat pufogtatunk, amiknek valójában a pszichológus rendelőjében lenne a helyük.