Címke: pszichológia

„Sokan úgy gondolják, a lényeg, hogy elváljanak végre, mert akkor minden rendben lesz, utána már nem fogják őket érdekelni a korábbi problémák, konfliktusok. De pont azt látjuk, hogy ha vannak múltbeli sérelmek, azok nagyon megmérgezhetik a későbbi kommunikációt. És ha van gyerek is a kapcsolatban, akkor ez többnyire rajta csapódik le” – mondja Bogár Zsuzsa pszichológus-családterapeuta, akivel H. Fekete Bernadett beszélgetett.

Napjainkban is élnek olyan negatív hiedelmek a szabadidővel kapcsolatban, hogy értéktelen, haszontalan napok azok, amelyek nem munkával telnek, pedig a feltöltődés elengedhetetlen a testi-lelki egészségünk érdekében. De hogyan változtathat a szemléletén, aki képtelen pihenni? Ennek jártunk utána.

Ennek a beszélgetésnek minden mondata kincs. Ajánljuk mindenkinek, aki volt gyerek és/vagy szülő.

A perfekcionista nehezen tolerálja, ha hibázik, önmagát erősen kritikus szemmel nézi, és sokat szorong attól, hogy mások a legapróbb tévedések miatt is nevetségesnek vagy esetlennek fogják látni. És míg másokat boldoggá tesz, ha egy nehéz tesztet sikeresen elvégeznek, számára a szinte tökéletes eredmény is lehet lehangoló.

Két ember között a fájdalom a legjobb ragasztóanyag?

Meghalt egy 16 éves fiú. Öngyilkos lett, miután a társai zaklatták. Nem ő az első, nem ő az utolsó. És ez nagyon nincs rendben. Pszichológussal beszélgettünk elkövetőkről, hátrahagyottakról és arról, miért nagyon veszélyes, ha „hisztinek” minősítjük, vagy legyintünk, amikor a gyerekünk sír.

„A kísértéstől csak úgy szabadulhatunk meg, ha engedünk neki” – állította Oscar Wilde (aki nem is igazán vágyott ellenállni neki). Az elmés megjegyzések koronázatlan királyának azonban nem volt teljesen igaza, más módszerek is vannak arra, hogy megacélozd a jellemed, rágyúrj az akaraterődre (és beleférjél újra a kedvenc farmerodba).

Vannak, akik mindig mindenért másokat hibáztatnak, és vannak olyanok is, akik mindig saját magukat. Mi lehet a gyökere az ilyen sémáknak? Jobb-e egyik a másiknál? Nézzük, mit mond a témáról Kazimir Ágnes pszichológus!

„Téves hiedelmeink nem csupán a kapcsolatainkba tudnak belerondítani, de szinte bármibe” – a kérdés, tisztában vagyunk-e velük, és felül tudjuk-e írni őket.

Ma egyetlen nap annyi információval találkozunk, amennyivel a középkori ember nagyjából hét év alatt (adat: Slow Budapest). Az információs túltelítettség pedig nemcsak a viselkedésünkre, hanem a pszichénkre is negatív hatással van: stresszt, szorongást okoz, megakadályozza, hogy igazán ki tudjunk kapcsolni. De hogyan befolyásolja pontosan a mindennapjainkat, és mit tehetünk ellene? Hogyan élhetnénk kevésbé terhelt, élhetőbb életet?