Martos Gábor, az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyv szerzője a Ludwig Múzeum előadásán beszélt arról, milyen felháborító kettős mérce uralja még a művészetet is. Hátrányok sora sújtja a nőket: az ókortól napjainkig.
„Kérem vissza az szja-fizetési jogomat!” – írja közgazdász végzettségű olvasónk, aki levezeti, milyen hátrányok fognak érni bennünket, ha bevezetik a két- és háromgyermekes nőket érintő adóváltozásokat. (A gyermek életkorától függetlenül a két- és háromgyerekes anyák szja-mentességet fognak élvezni életük végig, amely a munkabérre vonatkozik, jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az idei évértékelőjében.)
Kulturálisan, emberileg, feministaként, anyaként, szingliként… mit adott nekünk Bridget Jones? Például azt, hogy fogadjuk el a fenekünk méretét, és ne adjunk olyan hatalmat mások kezébe, hogy rajtuk keresztül határozzuk meg önmagunkat.
A nők szerhasználata sokszor láthatatlan marad a szűkebb környezet, a társadalom, de még az ellátórendszerek számára is. Emiatt viszont rengeteg nő nem kap segítséget, magára marad a problémáival. A nők függőségéről és a gyógyulás útjairól Kaló Zsuzsa addiktív viselkedésekkel foglalkozó egyetemi docenssel beszélgettünk.
Attól még, hogy valaki izmos, tetovált, göndör hajú, állatszerető, nem lehet céltábla. Sem a rosszalló megjegyzéseké, sem a burkolt beszólásoké, hiszen nem azért néz ki valahogyan, hogy azt mások véleményezzék. Ideje belegondolnunk: az egyenlőséghez az is hozzátartozik, hogy ami számunkra kényelmetlen vagy fájó, annak a másikat sem tesszük ki.
Mitől lesz valaki díva? Mit jelentett ez a cím a XIX. században – és mit jelent ma? Vannak árnyoldalai is? Milyen hatásuk van társadalmilag a díváknak? Callas, Judy Garland, Marilyn Monroe, Cher és sok magyar díva Senától Cserháti Zsuzsáig a Magyar Zene Háza Dívák & Ikonok kiállításán.
Mára mind az endometriózis, mind a meddőség vagy a nehezített teherbe esés olyannyira gyakori problémává vált, hogy szinte nincs köztünk olyan, akinek a szerettei, ismerősei körében ne lenne érintett. Mik a lehetőségek és a gyógyulási esélyek? Erről kérdezte dr. Imre Rubent, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Meddőségi Diagnosztikai Centrumának vezető szakorvosát és dr. Tömösváry Zoltán endometriózisspecialistát Bereczki Szilvia.
A ciklikusság nem csupán a nőket érinti. De addig, amíg a világunkat a férfi ciklusnak megfelelően alakítjuk, nem várhatunk csodát: a reggeli extra energiáktól az esti lecsendesedésig éljük a mindennapjainkat ahelyett, hogy végre társadalmi szinten is tekintettel lennénk a nők 28 napos, gyakori hormonszint-ingadozásokkal és fájdalmas tünetekkel zajló ciklusára.
„Egy nőnek ne legyen szőr a lábujján se”, „legyen »babasima« (atyaúristen) odalent”, „ne akarjon már feministáskodni azzal, hogy hónaljszőrt növeszt”, „egyébként sem higiénikus” – hallottam a tipikus magyarázatot férfiaktól, amikor a kapcsolatunk során felmerült a „kényes téma”. Férfiaktól, akiknek szőr volt a lábujjukon, a hónaljukon, a testük ezernyi pontján, és ennek ellenére egészen higiénikusnak tűntek, és még csak kellemetlen szagokat sem árasztottak.
A Magyar Posta, ahol jelenleg is kiemelkedően magas a női munkavállalók aránya, a vezető pozíciókban pedig nagyságrendekkel több a nő, mint a legtöbb területen idehaza, már a múlt századfordulón belátta: hatalmas szükség van a női tudásra és energiára.