„Én csak aggódom érted!” – A féltésbe csomagolt irigységről
Bizonyára megkaptad már: „csak a te érdekedben mondom, mert szeretlek”. És lehet, a tanács pont nem a javadat szolgálta, csupán a másik rosszindulatáról szólt.
Bizonyára megkaptad már: „csak a te érdekedben mondom, mert szeretlek”. És lehet, a tanács pont nem a javadat szolgálta, csupán a másik rosszindulatáról szólt.
Ennél szellemesebben nem is lehetne elmesélni, hogy a sikernek ára van…
Mi a különbség a gyerekek és a felnőttek irigysége között? Milyennek rajzolják le a gyerekek az irigységet? Élhetünk-e irigység nélkül? Szabó Anna Eszter ezúttal erről a izgalmas témáról beszélgetett pszichológus édesanyjával, Kazimir Ágnessel. Olvassátok el:
„Abszurd, hogy még mindig a jelentgetések, fenyegetések, névtelen levelek korát éljük. A házmesterek országa ez, ahol sokan feljogosítva érzik magukat arra, hogy a saját mércéjük szerint ítélkezzenek jó és rossz felett. Párbeszéd helyett, önkényesen, minden jóindulatot nélkülözve.”
„Fodrásznál azt mondja a szakember: ebből a hajból sok jót nem tudok kihozni. Diagnózisra várva kijön az orvos és azt mondja: gyorsan lakjon jól, mert ezután semmi jót nem ehet. Barátnő (?) így szól: láttam a pasid egy másik, nagyon csinos csajjal reggel a villamoson, csak hogy tudd. Jé, mennyibe került ez a cipőd, mert olyan olcsónak látszik, de azért nem rossz. Piros rúzst viselsz? Amúgy nem rossz, bár csak hófehér fogúaknak áll jól.” Szabó Anna Eszter az édesanyjával, Kazimir Ágnes pszichológussal beszélgetett az örömrontó emberekről.
A saját féltékenységünkkel és az irigységünkkel való szembesülés sosem kényelmes, sokszor igazi belső tabu. Ahhoz azonban, hogy ne keseríthessék meg a mindennapjainkat, érdemes megvizsgálni ezeknek az érzéseknek a gyökereit. Ebben segít D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! legújabb epizódjában.
Ha celeb, akkor biztosan sok pénze van, és bármit megtehet, amit akar – gondolják sokan, és erre hivatkozva aztán szabadjára engedik a rosszindulatukat a kommentszekcióban. Steiner Kristóf is gyakran találkozik ezzel a jelenséggel, ezért most az egyszer szeretne rá érdemben reagálni.
„Én írok levelet magának…” Ki tudja folytatni?
Mindenkiben ott motoszkál, ha máskor nem, akkor biztosan, amikor a social felületeket görgeti. De mi áll valójában az irigységünk mögött?
Neked mondták már? És te mondtad már?