Címke: kudarc

Lender Andi mesél egy kampányáról, ami nem hozta a várt sikert – és arról, miért fontos a kudarcainkból tanulni.

Csalódott vagyok. Megint. Elindultam egy pályázaton, amin nem értem el helyezést. És nemcsak hogy csalódott vagyok emiatt, de megkérdőjelezem minden eddigi elért eredményemet. Megint. Ismerős? Üdv a klubban! De honnan jön ez az érzés? Át lehet fordítani a kudarcot sikerré? És mi van, ha egyébként az, amit kudarcnak vélünk, valójában nem is az?

Az első ember, akit megpillantottam, egy hatvan körüli nő volt, vastag bokáját fehér klumpába bújtatta, virágmintás otthonkát viselt. Kék-fehér csíkos műanyag szatyrot szorongatott, amiből egy félliteres Fütyülős-üveg kandikált ki, meg egy vadvirágokból font szegényes csokor. Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy hazaértem.

Mensikesztyű, kölcsönözhető szexbaba, kávés kóla és ráfújható koton: termékek, amik nem váltották be a hozzájuk fűzött (hiú) reményeket.

„Nemcsak tojást kell tojni, hanem kotkodácsolni is kell” – mondja a Cápák között című műsorból is ismert Balogh Péter (Petya). A befektetővel együtt másokat is arról faggatott Z. Kocsis Blanka, szerintük mi a siker.

„A sikernek olyan fontos társadalmi megítélése van, ami miatt képesek vagyunk még a tragikus eseményeket is úgy fordítani, hogy sikertörténet váljék belőlük. Szinte elvárás, hogy ha az ember elbukott – mondjuk, megbetegedett –, akkor is előnyt kovácsoljon a nehézségből. De mi van azzal, aki nem tudott nagyot fordítani az életén?” Itt a Beszélnünk kell! podcastsorozat legújabb epizódja:

Szívfájdalom ellen tapétázás, avagy egyszer már minden kisimul, ugye?

Viharvadász-tanfolyam és kóladiéta, kézfogás Madonnával, örökké hordott sál és finn belsőépítészet. Alábbi cikkünk konklúziója, hogy nincs az az agyament fogadalom, amire valaki már ne vetemedett volna. Ki vele: ti milyen ökörségeket fogadtatok már meg?

Szorongás az élet megrontója. És hogy mennyire nem válogat, az kiderül dr. Gyurkó Szilvi szokatlanul személyes írásából:

Neked is van hasonló sztorid? Oszd meg velünk, hadd nevessünk együtt… legalább utólag.