Fontos, hogy napirenden maradjon a gyerekvédelem ügye. És az is fontos, hogy kimondjuk: igenis, van, amikor működik a gyerekvédelem, amikor létrejönnek olyan kapcsolatok, amelyek gyógyítanak, és legalább a rendszer egyes részein tényleg jobb lesz a gyerekeknek. De ez többnyire nem az államnak, hanem a rendszerben dolgozó szakembereknek köszönhető.
Szakemberek lesújtó véleménye a magyar gyerekvédelemről, amiről mostanra bátran kijelenthető: nem létezik. És ezen még az sem változtathatott, hogy százezrek vonultak az utcára a bicskei ügy miatt.
Egy ügy, amelyben csak nézőpont – és politikai hit – kérdése, hogy ki áll a „rossz”, és ki a „jó” oldalon. Sőt, még az is lehet, hogy mindenki mindenhol áll. Akik viszont nem állhatnak rossz oldalon, egy kicsit sem, azok a válásban érintett gyerekek. Akik ebben az egészben az élethosszig tartó traumát és a kitörölhetetlen digitális lábnyomot kapják a szüleiktől.
Az online felületeken mindenki ott van: más gyerekek, fiatalok, felelős felnőttek, felelőtlen felnőttek, és azok is, akik a zavarosban halásznak, meg azok, akik kifejezetten rossz szándékúak. A legtöbb gyerek valódi szexedukáció nélkül érkezik meg a platformokra, nagyon fiatalon. És elkezdődik egy veszélyes játék.
A politika soha korábban nem használta annyiszor a gyermekvédelem szót, mint tavaly. De vajon ez jelent-e valódi figyelmet, valódi törődést, valódi védelmet a másfél millió magyar gyerek számára? Gyereksors Magyarországon 2023-ban, dr. Gyurkó Szilvi írása:
A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy az értük felelős felnőttek úgy szervezzék a karácsonyt (is), hogy az a gyerekeknek jó legyen. Oké, de mitől lesz jó egy gyerek számára a karácsony?
És ezért fontos, hogy az orvos megkérdezze a gyerektől, hogy hozzányúlhat-e; ezért fontos, hogy ne vetkőztessék túl az iskolai szűrővizsgálatokon; ezért fontos, hogy ne tegyenek megjegyzést (a tanárok, szülők, védőnők se) a testalkatára…
Hol húzódik valójában a határ a szülő szabadságjoga és a gyerek érdeke, szükséglete (jogai) között? Kiről szólnak a „gyerekek érdekeit” zászlajukra tűző szülő- és nagyszülőjogi mozgalmak? Hát, nem a gyerekekről – állítja Dr. Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember.
Az élet próbatételei közül az egyik legkeményebb, amikor egy gyerek szülő nélkül marad. Ez az a helyzet, amikor a gyerekek számára nem létezik jó megoldás. És a felnőtteknek is kemény feladat. Hogyan léphet valaki a szülők helyébe?
Jó, lehet, hogy a címben írtakat a valóságtól elrugaszkodottnak érzed. De kérlek, értsd jól: előállhat krízis bármikor, és akkor dönteni kell a gyerekekről (is). Ha mozaikcsaládban élsz, akkor többszörösen. Erről szól dr. Gyurkó Szilvi írása.