„Micsoda mintát mutatunk a gyerekeknek arról, hogyan működnek a párkapcsolatok, a barátságok, hogyan beszélünk egymással és egymásról...” – írja dr. Gyurkó Szilvia a hangfelvételbotrányok kapcsán. Mert ne legyenek illúzióink: a gyerekek látják és hallják, mi történik.
Van, ahol mindennap a kapu előtt kell várakozniuk, és csak ünnepekre, szülői értekezletekre mehetnek be. Máshol szabadabban mozoghatnak a suli épületében. Mennyi szülői jelenlét ideális az iskolában, és kinek a szempontjából?
Jelenleg 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel, több mint 100 ezer gyerek nem jut a lakhelyén háziorvosi ellátáshoz, az állam mégsem tesz semmit.
Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember kétrészes cikksorozatának első részében arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mit is jelent valójában ma Magyarországon az, hogy gyermekvédelem. És elmondja, hogy mindannyiunk gyerekeit (mind a másfél millót) érinti, nemcsak a 110 ezer veszélyeztetettet vagy a 24 ezer állami gondoskodásban élőt.
Egy szombathelyi edzésen egy 32 éves bokszoló agyrázkódásig vert egy 14 éves kezdőt. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember szerint ezek a történetek többről szólnak, mint az erőszakról. Valójában arról mesélnek, hogy felelősséget tudunk-e vállalni felnőttként azért, hogy egy jobb világot hagyjunk a gyerekeinkre.
Ha a gyerek egészségügyi adatait hangosan közlik (mások füle hallatára), ha túlvetkőztetik őt, ha megjegyzéseket tesznek rá, vagy nem adnak neki elegendő tájékoztatást a vizsgálatok céljáról és tartalmáról, az mind sértheti az alapvető jogait, autonómiáját és méltóságát.
Hat nappal a tanévkezdés előtt törölte a nyilvántartásból Iványi Gáborék budapesti iskoláit a fővárosi kormányhivatal. Milyen hatással lehet az intézkedés a többségében hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű diákokra? Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakembert és dr. Madarassy-Szücs Anna gyerek- és ifjúságpszichiátert kérdezte Milanovich Domi.
„Mindennek a legalja, amikor a felnőttek a saját elképzeléseik, vágyaik, akaratuk szerint használnak fel, mozgatnak és szerepeltetnek gyerekeket” – írja dr. Gyurkó Szilvi. Nem minden gyerek szeret szerepelni. És aki igen, annak sem mindegy, hogy miért és hogyan küldik színpadra vagy képernyőre.
Lili tudta, hogy a tanári szakma sem anyagilag, sem társadalmilag nem a legmegbecsültebb, mégis pozitív hozzáállással vágott bele. Arra viszont nem számított, hogy ilyen hamar és ennyire keményen arcul csapja a valóság.
Sok iskolában tartanak még ma is olyan vásárokat, amelyek során különböző árusoktól vehetik meg a gyerekek – vagy a szüleik – a mindenféle kacatokat. De van egyáltalán helye az iskolában az effajta pénzköltésnek?