Címke: interjú

Ben Stiller mélyinterjút adott a New York Timesnak, amiben többek között arról is beszélt, hogy sokáig félt azt csinálni, amit igazán szeretne.

A bohóc rosszcsont, öntörvényű, gyermeteg, ártatlan, spontán, elrajzolt, mint amikor a gyerek színez. A bohóc tükör, kimond olyan dolgokat is, amikre még gondolni sem merünk. A bohóc érzékeny. Egy jó bohóc szeretetteljes figura, aki adni szeretne, mutatni valamit, értéket képvisel. Egyed Brigitta pedig pont ilyen, és akár kockázatot is vállal azért, hogy 15 másodpercre megnevettessen.

Ki tud-e lépni a bántalmazott az áldozati szerepből, és mi történik, ha az identitása részévé válik, hogy bántották? Mi köze az áldozatiságnak a politikához? Hogyan használják a politikusok eszközként, és visszaüthet-e ez a taktika?

Várady Nórával, a Nyitottak vagyunk vezetőjével beszélgettünk az elfogadás hiányának hosszú távú hatásairól a munka világában, a cégvezetők felelősségéről, a bújtatott és kevésbé bújtatott előítéletekről és arról, miért jó nekünk, ha a közösség, amelyben dolgozunk, sokszínű.

Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. De mi valójában, pszichológiai értelemben a szeretet? Tudunk-e jól szeretni, és tudjuk-e, hogyan szerethetnek jól minket? Mi az, amire a leginkább vágyunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gesler Lili pszichológussal, A szeretet atomjai című könyv szerzőjével.

Szlavicsek Judit nagy fába vágta a fejszéjét: a Doszpot nyomoz című művében a volt bűnügyi nyomozót tette meg főhősének, az olvasót pedig visszarepíti a kilencvenes évek Budapestjére, ahol többek között a Fenyő-gyilkosság, egy sorozatgyilkos és az Aranykéz utcai robbantás borzolta a kedélyeket.

Személye sokáig furcsán megosztó volt, olyannyira, hogy 2015-ben külön nevet is adtak a jelenségnek: az Anne Hathaway-szindróma lett az, amikor az ember mindent jól csinál, a társadalom mégis kritizálja ezért. Hogyan élte meg a színésznő a támadásokat, és hol tart most az (önismereti) útján?

„Szinte mindig a származásomról kell beszélnem, holott én nem vagyok az összes roma ember, nem vagyok szociológus” – mondja Farkas Franciska, akit Bereczki Szilvia kérdezett: újrakezdésekről, nepáli rendezéséről és arról, miért nem dolgozik színészként másfél éve Magyarországon.

Négykötetnyi férfi főszereplő után Terézia Mora, magyar származású német író egy okos, szép, szenvedélyes, a környezete szerint azonban kissé trampli nőt tett meg főhősének. A Muna avagy az élet fele egy sodró erejű szerelem kapcsán ugyanúgy érinti a párkapcsolati abúzus és a szenvedélybeteg szülő mellett felnövő gyerek problémáját, mint a női léttel, valamint a szépséggel járó terheket, és azt, hogy mennyivel nehezebb nőként érvényesülni.

Izlandot az határozza meg, hogy kevesen lakják. Na meg a szél – mondja A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzője, akivel Fiala Borcsa beszélgetett tengeribetegségről, viking küzdősportról és forró talajban sült kenyérről.