Mózes Zsófi: Kártérítést kérni nem kell félnetek jó lesz
A jogerős ítéleten kívül mi kell ahhoz, hogy az áldozat kártérítést kapjon?
A jogerős ítéleten kívül mi kell ahhoz, hogy az áldozat kártérítést kapjon?
„Minden zúzódás, heg és könnycsepp, az államon végigfolyó, vérrel vegyült nyálcsík, szilánkokra tört tükrök és műanyag játékok, az ökölnyom az oldalamon, a következő veréskor felszakadó plezúr, itt van minden, kint a fényben” – írja Mózes Zsófi, aki hat éve tett feljelentést kapcsolati erőszak miatt, az ügyet pedig most lezárták.
„Sokszor azzal is nehéz szembe nézni, hogy bántottak minket, hogy kiszolgáltatottak voltunk a tanárainkkal, nevelőinkkel vagy az edzőinkkel szemben. Ez a gondolat ugyanis automatikusan beindítja a bántalmazáskor is megtapasztalt szégyenérzetet és megalázottságot, amitől szeretnénk szabadulni. Ezért inkább az mondjuk: »szükséges volt a fegyelem, különben nem lennénk megnevelve, nem tartanék itt, nem lennék sikeres.«” Olvassátok el Kerekes Anna írását, nagyon fontos kérdéseket boncolgat!
Nemrégiben hirdettek ítéletet az anyja mellett kihűlt 11 éves cukorbeteg kisfiú halálának ügyében. Mint kiderült, az anya sajnos nem beszámítható. A kisfiúnak viszont nem lehet új életet adni. Mindannyiunk közös felelősségéről ír ennek kapcsán Kocsis Noémi.
Mondd csak, mióta lett nem magányügy a másik ember teste, alakja?
A látszat ellenére... kivételesen nem hedonista tartalom következik.
„Itt vagyok én, negyvenéves, kétszer szült, laza kötőszövetű, hízásra hajlamos, szakmai ártalomként óriásira nőtt rekeszeizmú nő..." Palya Bea írása gyógybalzsam. De tényleg.
„Meggyőződésem, hogy legbelül mindenki tudja magával kapcsolatban a frankót. De addig, amíg másokat ostoroz, nem kell magával foglalkoznia... Úgy érzi, előrébb lesz, ha másokat hátrébb sorol.” – Náray a kéretlen kritikáról.
„Az ítélkezés elégedettséggel tölti el azt, aki kimondja, miközben a saját magával szemben érzett elégedetlensége ezalatt háttérbe szorul." De mielőtt ítéletet hirdetnél erről a mondatról, olvasd el az egész cikket, érdemes:
„Tudom, hogy a nyilvánosságnak mekkora ereje van. Úgyhogy tudjátok meg: ez az ügy a Bicskei Gyermekotthonról szól. Én meg Gyurkó Szilvi voltam, és minden egyes leírt szavamért vállalom a felelősséget."