2000. augusztus 11-én tért haza az utolsó magyar hadifogolyként számontartott egykori katona. Toma András ötvenöt évet töltött Oroszországban, ahol megjárta a hadifogolytáborok poklát, és egy elmegyógyintézet lakója is volt.
A világháborúk ideje alatt a rejtvény nem komolytalan játéknak számított, hanem szórakozásnak, ami az olvasókat józanul tartja, miközben a hírekből ömlik rájuk a rideg valóság.
Milyen lehet az első korty forró kávé egy kétnapos csata után? Hát ilyen.
Munkaerő „toborzás” átveréssel, küzdelem a fagyhalállal már az odaúton, kényszermunka a semmi közepén, ahonnan még szökni sem lehetett hova, éhezés, betegségek. Szerzőnk nagypapájának személyes emlékei a II. világháború végén indult szovjet hadifogságról.
Összecserélte a szavakat olyanokra, amik a legmélyebben beléivódtak. Így esett az is, hogy olyanokat kérdezett iskola után, hogy: „Kicsikém, mi volt ma Auschwitzban?” Kezdtem már megszokni a felcserélt szavakat, tudtam, hogy az iskolában eltöltött napomra kíváncsi.
Esik? Irány a mozi!
Volt egy nő. Igazi nő. Sok férfi szerette. Talán túlságosan is sok. Ez lett a veszte. A kémlegendából semmi nem igaz, ahogy az indiai származásból sem. Viszont annál több a „ha" ebben a kalandos-háborús történetben. Mata Hari napra pontosan 98 évvel ezelőtt dobta utolsó csókját a kivégzőosztag felé...