Augusztus 21-től szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal lesz büntethető, ha valaki állattal kéreget Magyarországon. Mit jelent ez a hajléktalanok számára? És mit tudnak értük tenni a szociális intézmények?
Büntetésként alsóneműre vetkőztette diákjait egy nyírmeggyesi tanár, és bár az iskola sokáig nem tett semmit, a szülők olyan kiállást tanúsítottak, ami okot ad a reményre.
A hatalom szóról legtöbbünknek a túlkapások ugranak be, pedig a hatalom pozitív dolog is lehet, de ehhez arra van szükség, hogy jobban értsük a természetét.
Bár etikailag megkérdőjelezhető módon készült a tragikus sorsú dobozba zárt nő fotója, fájdalmasan erős szimbóluma annak, milyen veszélyes dolog volt a történelem folyamán mindig is nőnek születni.
Ismerünk gyereket, akit megbüntettek, mert ivott óra közben. Olyat is, aki nem mehetett ki vécére, hiába kérte a tanárt. Ismerünk gyereket, akit megaláznak, ha hibázik, és kőkeményen megbüntetnek, ha valamit rosszul csinál. Az ENSZ Gyerekjogi egyezményében ott van feketén-fehéren, hogy milyen jogai vannak egy gyereknek... az iskolában is. Az más kérdés, hogy erről a gyerekek semmit sem tudnak...
Egyetlen gyereknek sem lenne szabad – akár csak ideiglenesen is – elveszítenie a szülőjét azért, mert nem ment iskolába, mondja dr. Gyurkó Szilvi. Márpedig jól látszik, hogy a hét éve szigorított törvény épp a legrosszabb helyzetben lévő, legkiszolgáltatottabb gyerekek életét nyomorítja tovább.
Tényleg ugyanolyan súllyal esik latba az eredeti bántás és a rá adott reakció?
Annak ellenére, hogy ma már viszonylag ritkán látunk embereket, akik a nyilvánosság előtt korbácsolják magukat, mégis rengetegen vannak, akik egy-egy megszegett ígéret vagy elhibázott döntés után úgy érzik, ha nem is a középkorra jellemző mértékben és eszközökkel, de büntetést érdemelnek.
Ismerünk gyereket, akit megbüntettek, mert ivott óra közben. Olyat is, aki nem mehetett ki vécére, hiába kérte a tanárt. Ismerünk gyereket, akit megaláznak, ha hibázik, és kőkeményen megbüntetnek, ha valamit rosszul csinál. Az ENSZ gyermekjogi egyezményében ott van feketén-fehéren, hogy milyen jogai vannak egy gyereknek… az iskolában is. Az más kérdés, hogy erről a gyerekek semmit sem tudnak.
Amikor bántalmazásról beszélünk, elsősorban fizikai erőszakra gondolunk. Pedig az érzelmi bántalmazás is gyilkolhat, tudjuk. Például az, ha valaki csak akkor mutat egyértelmű ragaszkodást és figyelmet, ha „jól” viselkedtünk, azaz úgy, ahogy ő szeretné. Iszonyú nagy károkat okozhatnak egészen hétköznapi játszmák is: