„Átértelmeztem a hűség fogalmát” – Egy férj vallomása
„Emlékszem, amikor rádöbbentem: azért szenvedek, mert ragaszkodom egy illúzióhoz. Az illúzióhoz, hogy a feleségem kizárólag az enyém, kizárólag hozzám és nekem tartozik.”
Címke: félrelépés
„Semmit sem szeretnék jobban, mint visszafordulni, de mindennél jobban ott akarok lenni” – Egy hűtlen férj vívódása (novella)
Ez jár egy félrelépő férfi fejében:
„Partnereink nem a tulajdonaink, csak kölcsönben vannak nálunk” – A megcsalás vetületei
Nem annyira új szerelmet keresünk, hanem inkább önmagunk egy másik, új verzióját, amikor hűtlenségre adjuk a fejünket.
Az egyik fel sem veszi, a másik belerokkan: mitől függ, hogy mekkora sebet ejt a hűtlenség?
„Fura, amnéziás állapotba kerül, akit megcsaltak, elveszti a múltja egy darabját, hisz az emlékeinek egy része hamisnak bizonyul, nem az történt, amire emlékszik. Máshol volt, mással volt, mást mondott, mást csinált… Boldog pillanatok emléke sározódik be esetleg, és fontos mondatok vesztik el örökre a jelentőségüket. ” Mi mindentől függ, hogy túl lehet-e lépni a hűtlenségen?
Miért lépnek félre a nők, miért hűtlenkednek a férfiak? – Nyolc ok, amiért összetörjük egymás szívét
Igaz lenne, hogy a férfiak az izgalmakat, az újat, a frisset, a mást hajkurászva lépnek félre, a nők pedig egyfajta mentőövnek tekintik a szeretőjüket?
Kurucz Adrienn: Nem is volt komoly!
Amikor Karma kisasszony felkeres…
Miért csalnak a nők?
A hűség személyre szabott kategória.
Megcsaltad. Elmondod? – Beszélgetések szexről, szabadságról, szerelemről
„...hogyan tudjuk egymás mellett megélni az érzelmi biztonság iránti elemi emberi igényünket és az izgalmat, inspirációt hozó változást, kalandot.”
Szentesi Éva: „Jóemberek"
„Az asszony pedig nem vitt magával semmit, aztán valahogy mégis elvitt mindent, ki érti ezt, pedig az ura »jóember« volt, sose ivott, nem is verte, akkor meg mi baja volt, senki se érti."
Az igazság a férjedről – Avagy: hányszor lehet egy nőt megalázni?
Meddig lehet hazugságban élni? Meddig hitethetjük el magunkkal, hogy kölcsönös szerelemben élünk, noha minden jel ennek az ellenkezőjét mutatja? Meddig szolgáltathatjuk ki magunkat az érzelmeinknek? Mikor kapunk észbe? Egy történet, amely – az a gyanúnk – meglehetősen tipikus. Sajnos.