„Számodra csak egy vérkép vagyok” – Olvasói írás az egyenlőtlen orvos-beteg viszonyról
Az egészségügyi rendszer nem az emberre van optimalizálva, hanem az adatra.
Az egészségügyi rendszer nem az emberre van optimalizálva, hanem az adatra.
Pszichológusok, pszichiáterek is hajlamosak olyan nyilvános kijelentést tenni, amiben politikusokat diagnosztizálnak személyes találkozás, felmérés nélkül – pedig ezzel a saját szakmai hitelüket is rontják. Mi a baj ezzel a gyakorlattal? Válhat-e közérdekké egy politikus vagy vezető mentális állapota? És mi köze a távdiagnózisnak a demokráciához?
Hajhullás, krónikus fáradtság, agyi köd, mellfájdalom – csak néhány azok közül a tünetek közül, amiket mellimplantátummal élő nők tapasztalhatnak. Újraolvasó.
Nyugtalan, nehezen koncentráló, „okos, de figyelmetlen lányból” nyugtalan, nehezen koncentráló, okos, de mindenféle saját tanult módszerekkel figyelni képes felnőtt lett dr. Gyurkó Szilvi. Aki végül úgy döntött, nem áll sorba hivatalos ADHD diagnózisért.
A hagyományos diagnózisok alapja ma is az orvos és páciens közötti mélyreható beszélgetés, de hamarosan ennél objektívebb mérőeszközök is rendelkezésre állnak majd.
Egy karácsony előtti kivizsgálás, egy rémisztő szó, és hirtelen minden megváltozik. Egy anya története arról, milyen érzés szembenézni egy öröklődő, gyógyíthatatlan betegség lehetőségével – és azzal a bénító félelemmel, hogy nemcsak a saját életéről, hanem a gyerekei jövőjéről is szó van.
Szabó Anna Eszter pszichológus édesanyjával, Kazimir Ágnessel ezúttal az önismeret, az öngondoskodás, az egészségtudatosság és a betegséggel, diagnózissal, címkékkel való teljes azonosulás közötti vékony határról ült le beszélgetni.
Egy orvosi vizsgálat baljós jeleitől a hosszú kezeléseken át a gyógyulásig: egy nő története. Novella a félelemről, az újrakezdésről és arról, hogyan segíthet át egy állat a legnehezebb időszakokon.
Hajhullás, krónikus fáradtság, agyi köd, mellfájdalom – csak néhány azok közül a tünetek közül, amiket mellimplantátummal élő nők tapasztalhatnak. Dr. Klárik Zoltán szerint a mellimplantátum-betegség létezése nem vitatható, de még nincs pontosan definiálva, ami megnehezíti a felismerését és a kezelését is. Ezért fordulhat elő, hogy az érintettek gyakran falakba ütköznek, amikor segítséget kérnek.
A nőknél nehezebben ismerik fel az ADHD-t, ami megnövekedett szenvedéshez, pszichés nehézségekhez és egészségügyi terhekhez vezet. Mit lehet tenni?