Olyan könnyű rásütni valakire a bélyeget, aki furcsán viselkedik: ááá, biztosan személyiségzavaros, ne is törődj vele! Pedig aki tényleg személyiségzavarban szenved, annak segítségre van szüksége. Méghozzá szakember segítségére, mert ez az állapot számára is elviselhetetlen...
Mi, akik Szentesi Évával együtt dolgozunk, mi is csak ebből a megrendítő cikksorozatból tudtuk meg minden részletét annak, hogy micsoda pokoljárás volt az elmúlt két éve. Eddig is szerettük és tiszteltük, de ez az érzés minden újabb cikkel egyre mélyül. Évi, hatalmas kincs vagy! Vigyázz magadra! Mi is vigyázunk rád!
Humor, figyelem, tapintat. Szentesi Éva már kétszer legyőzte a rákot, igazán nagy tapasztalata van abban, hogy milyen módon lehet beszélni a beteg családtaggal, baráttal, ismerőssel. Minden helyzet más és más, de az alap nem változik. Mondtuk már, ugye?: Humor, figyelem, tapintat...
Nem lehet elég sokat beszélni a rákról. Szentesi Éva sorozata is erről szól. Éva már kétszer is legyőzte ezt a betegséget, és néhány olvasó jelezte, mennyire unja, hogy „Szentesi Éva mindig csak a rákról ír”. (Ez amúgy nem igaz.) Tudjátok, miért nem hagyja abba az erről való beszédet? Mert van, aki hallgat rá, és időben elmegy szűrésre. Nem is kevesen vannak ilyenek – szerencsére!
Hogy jut el valaki a sokktól a haragon át az elszántságig, ha megkapja azt a diagnózist, amitől mindenki retteg? Sajnos nem nagyon találunk olyan embert a környezetünkben, aki – legalább egy ismerősén keresztül – ne találkozott volna a rákkal. Ezért azt gondoltuk, jó ha tudod, hogy mi játszódik le a beteg fejében...
Szörnyülködés helyett menj el inkább szűrésre! Nyavalygás helyett figyelj magadra! És ne hidd, hogy rákot csak más kaphat, te nem. Szentesi Éva nem azt mondja, hogy rettegj. Hanem azt, hogy légy tisztában azzal: csakis te vagy felelős a saját egészségedért. Tedd meg magadért, hogy jobban odafigyelsz az életedre.
Nehéz megmondani, minek a hatására fejlődnek ki a tumoros sejtek a szervezetben. Az is vitatható, hogyan lehet fenntartani a tünetmentes állapotot. És milyen átélni háromhavonta a vizsgálatokat? Várni az eredményt, vajon tiszta maradt-e a tested? Újra és újra szembenézni a halállal. Erő kell hozzá, az biztos. És emberek, akikre lehet támaszkodni.