Gyorsabban öregednek biológiailag a mai fiatalok, mint a szüleik generációja
Ez magyarázhatja a korai daganatok terjedését is.
Ez magyarázhatja a korai daganatok terjedését is.
Gyermekkor, bonyolult anya–lánya kapcsolat, gyógyulás – csak néhány téma azok közül, amik Szentesi Éva legújabb könyvében is előkerülnek. A Míg a halál nem választ bemutatóján jártunk, ahol szó esett arról is, hogyan érzi magát most, milyen terhet jelent egy kapcsolatra a rák, és arról is, hogy szerinte milyen szemléletű szakemberekre lenne igazán szükség.
Nehéz nemet mondani a filléres ékszerekre, pedig az egészségünk múlhat rajta.
Egy 16 éves, végtelenül elragadó és bölcs diáklány története félelmek megszelidítéséről, az élet igazságtalanságairól, a felülemelkedésről, a megtalált békéről és egy kényszer alakította, rendhagyó kamaszkorról. Mag-Tokodi Kyrával D. Tóth Kriszta beszélgetett.
„Jobb egy élő nő cicik nélkül, mint egy halott nő óriási dudákkal” – hangzott el érintettektől a WMN Klub eseményén, amin hol humorosan, hol felkavaróan, hol tartalmasan beszélgettünk a mellrákról: de mindvégig tabuk nélkül. A legfontosabb gondolatokból válogattunk.
„Ha időben észreveszed, életedet mentheti” – Tombor Nelli őszintén beszél a mellrákról, a félelmekről és a gyógyulás útjáról.
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ magyar onkológusok segítségével.
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ magyar onkológusok segítségével.
Ma is rengeteg képzet társul a daganatokhoz, e képzetek kifejezik, ám egyúttal fokozzák is a szorongásainkat. A rettegés viszont tagadáshoz, a szűrővizsgálatokon való részvétel hiányához, másrészt az érintettek elkerüléséhez, megbélyegzéséhez vezethet. Hogyan lehet a művészet és a tudomány eszközeivel újrarendezni magunkban a rákhoz kapcsolódó jelentéseket? Milanovich Domi A rák esztétikája? című kiállítást ajánlja.
„Nem akkor fog meghalni, amikor elutasítja, hogy rátegyék az oxigénmaszkot. Nem, amikor odaadod a lepedőt a gyászhuszároknak – anyádnak a legnagyobbat, a friss, ropogósat, apádnak azt, amiben utoljára otthon aludtál, hogy elkísérje az álmaid illata. Lassan halnak meg, apránként, jóval az utolsó lélegzetvételük után” – egy írás, egy szikár és lírai, gyönyörű vallomás a mérkőzésről, amit biztosan elveszít az ember. A vereség mégis az egyik legnagyobb győzelme lesz.