A rivalizálás és a veszekedés valamilyen formában minden testvérkapcsolatban megjelenik. Mit tehetünk szülőként, hogy harmonikusabb legyen a gyerekeink viszonya? Óvónő szerzőnk jótanácsai:
Nem az a lényeg, hogy ki győz és ki veszít, hanem hogy az eredményig vezető közös út milyen jó volt – tanították meg a gyerekei Szabó Anna Eszternek, aki természetéből adódóan mindig is ódzkodott a versengéstől.
Vajon ha a másikra irigykedünk, ha féltékenység gyötör minket a testvérünk tökéletes(nek vélt) életét látva, az rólunk vagy a másikról árul el többet? Szabó Anna Eszter pszichológus édesanyjával, Kazimir Ágnessel beszélgetett személyes kérdéseket is érintve a Veszélyes lehet a fagyi című film kapcsán a féltékenységről, rivalizálásról, önmagunk elfogadásáról.
Jóval több volt ez inspiráló rivalizálásnál: tényleg ártani akartak egymásnak.
A rivalizálás az emberi természet szerves része már az ősidők óta. De vajon miért jó nekünk? És meddig mehetünk el benne? Pichler Zsófi, akinek az egyetemi közegből nagyon is ismerős ez a fajta versengés, egyebek mellett ezeknek a kérdéseknek járt utána:
Tóth Girlzonboard Flóra megpróbálja megfejteni a testvérkapcsolatok titkát. Vagyis nem próbálja, csak elmesél néhány gyerekkori, felnőttkori és szülőként átélt tesós élményt. A megfejtést meg mindenki találja meg maga.
Te is kaptál már hasonló bosszúajándékot?
Bár hiszünk a női közösségekben, és nevetségesnek találjuk a vádat, hogy a nők folyton rivalizálnak egymással, bizonyos élethelyzetekben tényleg felbukkan ez a mérgező viselkedés.