Fiala Borcsa: „Én már nem itt akarok tartani, érted?!” (Novella)
Mikor érünk már oda? Mikor lesz már végre eljegyzés, lakodalom, gyerek és 25 évre szóló lakáshitel? Avagy kérdések az élet sztrádájának Osztyapenko-szobránál.
Mikor érünk már oda? Mikor lesz már végre eljegyzés, lakodalom, gyerek és 25 évre szóló lakáshitel? Avagy kérdések az élet sztrádájának Osztyapenko-szobránál.
Öt inspiráló nő a világtörténelemből, akik elsőként törtek be az addig férfiak uralta szakmákba.
Lehet, hogy nálunk is eljött az idő arra, hogy a színészek kenyérkereső tevékenységet keressenek a színház mellett, mint Amerikában?
Hány meg hány magyar család vitrinje rejthet még ilyen csodákat! Lehet, hogy a tietek is?
Naponta megyünk el mellettük, szinte már észre sem vesszük őket, nemhogy az életükön gondolkoznánk. Ám érdemes egy kicsit jobban belelátni a helyzetükbe, hogy észrevegyük, mennyi különdéle sors bújik meg az utcák árnyai között. Beszélgessünk egy fontos ügyről A láthatatlanok című film kapcsán.
A kérdés persze önmagában is baromság, de fel kell tennem, hogy érthetővé váljék a dilemmám: jobb előadó, értékesebb művész lesz-e valaki attól, hogy decensen öltözik? Vagy fordítva: ront-e a művészi értéken az, ha az illető szexin vonaglik a színpadon?
A siker sem igazolás arra, ha valakit olyan pályára kényszerítenek, ahol kiszolgáltatottnak, magányosnak, a saját belső igényeihez képest elnyomottnak kell éreznie magát.
Elő a farbával: neked mennyi lett?