A keresett kifejezés: "Dr. Gyurkó Szilvia"
Összesen: 471 db találatJó-e, ha a zsebpénz jutalmazáshoz társul? Vajon a testvéreknek ugyanannyi jár-e, kortól függetlenül? És egyáltalán, mikor érdemes a gyerekekkel pénzről beszélni? Mindent bele! a gyerekek pénzügyi tudatosságáról:
Nincs elég szakember, nincs elég épület és elég ágy, nincs elég segítő, nincs biztonság, nincs valódi párbeszéd a magyar gyermekvédelemben. De van: gyerek. És az ő problémáikkal rendszerszinten nem kezd az ország (szinte) semmit. Dr. Gyurkó Szilvia megnyomja a vészcsengőt.
Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember kétrészes cikksorozatának első részében arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mit is jelent valójában ma Magyarországon az, hogy gyermekvédelem. És elmondja, hogy mindannyiunk gyerekeit (mind a másfél millót) érinti, nemcsak a 110 ezer veszélyeztetettet vagy a 24 ezer állami gondoskodásban élőt.
Ha a gyerek egészségügyi adatait hangosan közlik (mások füle hallatára), ha túlvetkőztetik őt, ha megjegyzéseket tesznek rá, vagy nem adnak neki elegendő tájékoztatást a vizsgálatok céljáról és tartalmáról, az mind sértheti az alapvető jogait, autonómiáját és méltóságát.
Logisztikai rémálom, utolsó pillanatos kapkodás: az iskoláknak egyáltalán nem könnyű megoldaniuk, hogy el kell venniük a gyerekektől a telefonokat.
A nyári szünet utolsó napjai szinte mindenkinek erős stresszt hoznak: a szülők a tanszerek beszerzésén ügyködnek és a régi/új logisztikán gondolkodnak, a kisebbek izgatottan számolják a napokat a tanévkezdésig, a nagyobbak pedig próbálják kipréselni a szabadság utolsó cseppjeit a nyárból.
Hat nappal a tanévkezdés előtt törölte a nyilvántartásból Iványi Gáborék budapesti iskoláit a fővárosi kormányhivatal. Milyen hatással lehet az intézkedés a többségében hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű diákokra? Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakembert és dr. Madarassy-Szücs Anna gyerek- és ifjúságpszichiátert kérdezte Milanovich Domi.
Míg régen az iskolakezdés egyszerűen megtörtént a gyerekkel, addig a mai ajánlások alapján érdemes őket bevonni a készülődés minél több aspektusába és közösen dönteni vele az őt is érintő dolgokról. Ez arra is alkalmat adhat, hogy kiderüljön, szorong-e a visszatéréstől, és ha igen, tér és idő teremtődjön arra, hogy beszélgessetek róla.
Nem mindegy, hogyan beszélünk arról, amit az olimpiai sportversenyeken látunk. Nem mindegy, mit tartunk nagy teljesítménynek, hogyan viszonyulunk a sportolók testéhez, és más nemzetek sportolóihoz. Az olimpia több mint sport – a gyerekeink számára is.
„Mindennek a legalja, amikor a felnőttek a saját elképzeléseik, vágyaik, akaratuk szerint használnak fel, mozgatnak és szerepeltetnek gyerekeket” – írja dr. Gyurkó Szilvi. Nem minden gyerek szeret szerepelni. És aki igen, annak sem mindegy, hogy miért és hogyan küldik színpadra vagy képernyőre.