A keresett kifejezés: "Dr. Gyurkó Szilvia"
Összesen: 450 db találatA lánygyerekek nagyon gyakran úgy nőnek fel, hogy a testük kapcsán nem kapják meg a legfontosabb információkat. A családok egy részében mind a mai napig tabu a menstruáció, a menopauza és egyáltalán: a női szervezet működése, valamint a test határai. De ahogy a kislányokkal, ugyanúgy a kisfiúkkal is beszélgetni kellene a női testről.
Egy indulatos társadalom erőszakos közéleti kommunikációs klímájában nevelkedő gyerekek gyakran már feszülten érkeznek meg az iskolába. Ott aztán egy jelentős erőforráshiánnyal küszködő oktatási rendszerrel és gyermekvédelemmel találkoznak. Nem kell csodálkozni azon, hogy a gyerekek egyre erőszakosabbak egymással. Hiszen nekünk tartanak tükröt.
Kampány van, gátlások nem nagyon. Így sértenek gyerekjogokat a politikusok. Újraolvasó egy örökké aktuális témáról.
A közszereplő, aki akkor ad valamit másoknak, ha közben forog a kamera, valójában nem együttérez és javítani szeretne mások sorsán, hanem a saját dicsfényében akar fürödni, vagy (politikai, gazdasági) hasznot húzna a gesztusból. Ajándékot, adományt adni nagy felelősség.
Ha segíteni akarod a gyereked túlélését, akkor nem burokban tartod, hanem megtanítod adaptálódni, megküzdeni a krízissel. Ami elkerülhetetlen. Akkor is, ha befogod a szemét.
Gyes, gyed, csed, csok és a többi: ezek a családtámogatási lehetőségek Magyarországon.
„A gyerekvédelem akkor működik jól, ha a segítés, a támogatás és a megerősítés, a családmegtartó szolgáltatások, a gyerekek jogainak érvényesítése is fontos. A gyerekvédelem nem hatalmi aktus. Nem merül ki jogi eljárásokban, és nem kikényszeríthető erővel” – írja dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember.
Az a gyerek, akit egyedül nem engednek el bulizni, teljesen egyedül közlekedik az online térben – és ki tudja, mi történik vele? A gyerekek brutális gyorsasággal szoknak rá az okostelefonra, amit mi adunk a kezükbe. Szóval baj van. És a 24. órában vagyunk.
Minek ment oda, minek sminkelte magát, miért öltözött ki – úgy néz ki, mint egy felnőtt, ne csodálkozzon, ha megerőszakolják. A kamasz áldozatokkal kevésbé együttérző a magyar társadalom, mint a kisgyerekekkel.
Egy ügy, amelyben csak nézőpont – és politikai hit – kérdése, hogy ki áll a „rossz”, és ki a „jó” oldalon. Sőt, még az is lehet, hogy mindenki mindenhol áll. Akik viszont nem állhatnak rossz oldalon, egy kicsit sem, azok a válásban érintett gyerekek. Akik ebben az egészben az élethosszig tartó traumát és a kitörölhetetlen digitális lábnyomot kapják a szüleiktől.