Egyre mélyebben a pályakezdők gödrében, avagy a munkakeresés pszichológiája, Y generációs kiadás.

Egyik kedvenc tanárunk most nem az iskoláról írt.

A hétéves gyerek látásvizsgálata során kiderült, az ítélet: „kalózlét” hónapokig, akár évekig. A szülő részéről pedig felmerül a jogos félelem: vajon mennyire fogják csúfolni a letapasztott szemű gyereket a többiek? Nektek erről mi a tapasztalatotok?

Tanévkezdés. Gyerekek... akiket nem a szüleik fognak elkísérni a nagy napra. És akiknek az iskolaszereik is szedett-vedett, főleg adományokból származó darabok. Így biztosan még nehezebb az az iskolatáska...

Ha lelki bántalmazóval hoz össze a sors, ne próbáld meggyógyítani. Menekülj!

Nem baj, ha te vagy a konyha réme, ez akkor is menni fog!

Nem vagy hülye, ha magadban beszélsz, sőt! Íme, a mormolás három szuper pozitívuma:

„Mindenfélét kiabált még, ormótlan, bántó, ijesztő szavakat, de a leány már nem értette, csak távolról hallotta a hangját, a feje szédült – erősen lázas is volt a sebtől – a könnyei csurogtak, és sikítani kezdett, kitépte magát az erős markokból, amik vállon ragadták, az apja közben kacagott bele az arcába, eszelősen kacagott, egyre hangosabban, egyre nagyobb erővel, majd hirtelen abbahagyta...”