„Tudjátok, mit? Én nem tudok mindent megoldani. Sőt, ami még durvább: nem is akarok.” – Nagy pacsit, ha egyetértesz ezekkel:

Hallottál már negyed évig tartó buliról? Hát, pedig hallottál.

Te hány tányért pörgetsz egyszerre a mindennapokban? És mit teszel azért, hogy ép ésszel túléld a saját életedet? DTK ezeket:

Észre sem vesszük, ahogy a gyerekeink agyonszorongják magukat...

Csak a kelkáposzta jó felmelegítve... meg a Proust-kérdőív. Úgyhogy elővettük és átküldtük Jocó bácsinak, azaz Balatoni Józsefnek, – az ország legismertebb történelemtanárának – akit persze a WMN közönségének már nem kell bemutatni. Olvassátok a válaszait:

Attól még, hogy ott van a kezedben a kinyomtatott repülőjegy, és tüchtig módon be is csekkoltál, még egyáltalán nem biztos, hogy el is jutsz a célállomásig. Íme, egy kis gyorstalpaló a közlekedés kultúrájáról – a kisbetűs részek összefoglalásával:

Rettegünk attól, ha valami fáj. Megpróbálunk elfutni előle. Átfogalmazni. Másra gondolni helyette. Tudomást se venni róla. Elfelejteni. Elnyomni. De miért? És milyen áron?

Két újszülötthöz elég a két cici, de kézből már nem árt, ha négy van a közelben.