–

A két színész közel fél évszázados barátságának a története még a Katona alapítása előtt kezdődött, de ott erősödött meg. Aztán Miklós otthagyta a színházat, mert úgy érezte, túl sok a kis szerep és kevés a nagy. Szacsy erről mást gondolt, szerinte egy csuklásban is lehet emlékezeteset alakítani. Sőt, azt mondja, nem is a szerepek maradnak fenn az utókornak:

„A színészek munkájából legfőképpen a sztorik maradnak meg. Hogy ki mikor miben volt jó vagy nem, ez feledésbe merül. De hogy ki miben rontott vagy bakizott, azok örök életűek. Azok megmaradnak mint sztorik.”

Ha már kis szerep: Miklós felidézte, hogy Szacsy a nem túl jó hegedűtudásának hála bejárta a világot A játékos című darab hegedűművészeként. A szerepet úgy kapta meg, hogy a nézőtéren ült, amikor kiderült, hogy nem jött be az eredeti hegedűs. Aztán a Három nővérben is megcsillantotta hegedűtudását, ami nem volt túl nagy, de arra elég volt, hogy egy hágai kritikus azt írja a darab kapcsán, hogy a világítás mellett egyetlen rossz dolog volt a darabban: elhozták Magyarország legrosszabb hegedűsét. „Szóval bejártam a világot vonóval.”

Miklósnak is van élménye a kis szerepről: A revizorban annyi volt a szövege, hogy „le van szarva” – ezzel járta be a világot.

„A sérelmeket egy színésznek el kell viselni. Ezen a pályán nem lehet megsértődni.”

Mindketten a pályájuk csúcsának tartják közös darabjukat, amit Miklós írt és rendezett, a Budapest Orfeumot. „Miklós mindennap hozott egy cetlit, hogy olvassam el. Elolvasom, mondom, hogy ez nagyon jó, de mi ez. Mondja, hogy nem tudja.” Így állt össze a darab.

Azért a kellemes, nosztalgikus emlékek közé egy kis keserűség is vegyül, a két nagy öreg szerint az emberek már nem úgy járnak színházba, nem olvasnak… és nem tudják a televízióban, hogy ki volt Horváth Ádám.

De a vicces sztori azért sokkal több, például az, amikor Amszterdamban Szacsy a kurvák utcájában, ahol tilos fotózni, az első percben csinált egy képet, zsebből ugyan, de villanó vakuval. Aztán elfutott, három óráig keresték.

– De bocsánat, nem szexuális vonzalomból fotóztam.

– Kuriózumból.

– Igen, kuriózumból. Mert mit láttam.

– Hát kurvákat.

– Szabad befejeznem?

Hogy Szacsy a kurvák helyett mit szeretett volna megörökíteni, azt megtudhatjátok a videóból. Ők ketten nem is csak nektek mondják, hanem csak nektek mesélik: