Tízperces monológnak indult

Ma már nehéz elképzelni, de a történet első változata egy tízperces monológként született meg egy londoni storytelling estére. Ebből nőtt ki az Edinburgh Fringe-en bemutatott monodráma, amely később a BBC figyelmét is felkeltette. Marossy Kriszta pedig ebben a cikkben arról is ír, hogy azt a színésznő minden rajongója tudja, hogy a színdarabot azért írta meg, mert úgy érezte, hogy nem kap olyan szerepet, ami valóban tükrözi a saját személyiségét, vagy amellyel igazán azonosulni tudna. Ugyanakkor a sorozatban látható történetek nagy része fikció, amelyeket a húszas éveiben átélt érzései – a cinizmus, a magány, a női düh és a kapcsolatokkal járó bizonytalanság – inspiráltak.

Ezért beszél hozzánk a főszereplő

A Fleabag (vagyis „bolhazsák”) egy harmincas londoni nő története, aki próbálja összerakni az életét egy súlyos veszteség után. A néző egy önironikus, szókimondó, gyakran önpusztító karaktert ismerhet meg, aki egyszerre keresi a szerelmet, a szabadságot és saját helyét a világban. Fleabag, akinek a valódi neve nem derül ki, egy tengerimalacos kávézót vezet, amelyet üzlettársa elvesztése után próbál egyedül fenntartani. A főszereplő az őrülten vicces párbeszédek közben végig a nézőkhöz is beszél. A negyedik fal eltörlése Phoebe Waller-Bridge szerint

a főhős védekezési mechanizmusának része, így tart távolságot a valódi érzéseitől – amíg a nézővel beszél, addig nem kell szembenéznie saját fájdalmával.

Éppen ezért olyan fontos a második évad egyik pillanata, amikor szerelme, a pap észreveszi ezt a különös gesztust. Ő az első ember a főszereplő életében, aki nemcsak hallja, amit mond, hanem azt is látja, amit megpróbál elrejteni.

Nem tervezte szexinek a papot, csak megtörtént

A második évad egyik legnagyobb találmánya kétségtelenül Andrew Scott karaktere, akit az internet népe csak Hot Priestként, azaz szexi papként emleget. Phoebe Waller-Bridge azt állítja, nem egy érzéki-romantikus férfialakot akart létrehozni. A szereplő inkább azért volt érdekes számára, mert olyan ember, aki a főszereplőhöz hasonlóan folyamatosan küzd saját vágyai és a vállalt életforma közötti ellentéttel. „Hadd tisztázzam: én soha nem úgy írtam meg őt, mint a szexi papot! Ez az internet és Andrew Scott elképesztően intenzív karizmájának találkozásából született” – mondta a Guardiannak.

Phoebe Waller-Bridge hallani sem akart második évadról

Az alkotó az első évaddal le is akarta zárni a Fleabaget. „Én is arra biztattam a vonakodó Phoebét, hogy csinálja meg a második évadot. Nem akarta” – mondta a főszereplő testvérét, Claire-t alakító Sian Clifford egy interjúban.

Elmondása szerint Phoebe Waller-Bridge nem akarta pusztán a siker miatt továbbírni a történetet, csak úgy akarta folytatni, ha talál hozzá egy valóban erős ötletet. A várakozás végül meghozta az eredményét, Phoebe Waller-Bridge pedig három Emmy-díjat nyert érte: a legjobb vígjátéksorozat forgatókönyvéért, a legjobb vígjátéksorozatért és a legjobb női főszereplőként. Sian Clifford szerint a hosszabb szünet a színészeknek is jót tett: mindannyian tapasztalatokkal gazdagodva tértek vissza, és nagyobb magabiztossággal tudtak dolgozni a karaktereken. 

A második évaddal viszont Waller-Bridge tényleg lezártnak tekinti a történetet.

Van egy alternatív befejezés, amit nem hajlandó elárulni a szerző

Jack Thorne drámaíró arra is rákérdezett, hogy elgondolkodott-e egy olyan lezáráson, amelyben a pap végül máshogy dönt. Phoebe Waller-Bridge fejében több verzió is volt. 

„Volt egy elképzelés egy alternatív befejezésre is, de hogy mi lett volna az, azt soha nem fogom elárulni…” 

– fogalmazott sejtelmesen, mi pedig főhetünk a levünkben, és reménykedhetünk benne, hogy ez a csalódottság is „elmúlik".

Nagy Andi

Kiemelt kép: BBC/Amazon