–

A politika a szakmát megkerülve vezette be 2022-ben az úgynevezett szívhangrendeletet – hogy mi a baj a szabályozással, Mózes Zsófi ebben a cikkben írt –, ám a gyakorlatban sok szülész-nőgyógyász nem tartotta be annak előírásait – derül ki a Szakmai Kollégium és a Szülészet-Nőgyógyászati Tagozat vezetőinek leveleiből, amelyet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter kedden mutatott be a nyilvánosságnak.

Nagy Sándor, a tagozat elnöke, a győri Petz Aladár kórház szülész-nőgyógyásza arról írt, hogy a szakma sosem támogatta a rendeletet, és ezt már 2016-ban is világossá tették. Levelében Nagy arra is kitért, hogy a terhességmegszakításra készülő nők bármikor visszautasíthatták azt, hogy a magzat életfunkcióit bizonyító vizsgálat során meghallgassák a szívhangot; a szakma soha nem kötelezte erre a nőket, amennyiben ehhez nem járultak hozzá.

A 24.hu-nak nyilatkozó Másállapotot a Szülészetben! valamint az EMMA Egyesület szerint bár ők is hallottak hasonló történeteket, azonban ezt nem tekintik egységes szakmai ellenállásnak, „inkább esetleges egyéni reakciók voltak az értelmetlen, szakmaiatlan rendelkezésre” – írták, hozzátéve, hogy nyilvánosan csak nagyon kevés szakember emelt szót a rendelet ellen.

A civil szervezet szerint közben számos nőre rótt plusz terheket a rendelet. Elmondásuk szerint vidéki településekről érkező nőket többször visszarendeltek a megyei kórházakba azért, hogy egy későbbi időpontban, már hallható szívhang mellett történjen meg a vizsgálat. Azokon a helyeken pedig, ahol ultrahangvizsgálatra akár nyolc hetet is várni kellett,

előfordult, hogy a késlekedés miatt a nő végül kicsúszott a terhességmegszakításra rendelkezésre álló 12 hetes határidőből.

A civilek szerint az esetek jól mutatják, hogy az ellátórendszer működése korántsem egységes, így annyira nem meglepő, hogy egyes orvosok figyelmen kívül hagyták a szívhangrendeletet. Ugyanakkor „azzal, hogy a politika áldozata lenne a szakkollégium, nehezen tudunk egyetérteni, mert más ügyekben azt láttuk, pont a szakma vezetése fékezett olyan törekvéseket, amelyekben az államtitkárság és a civilek esetleg egyetértettek” – fogalmaztak. Bár összességében nem olyan szervezetnek ismerik a szakkollégiumot, amely törekedett volna bármikor is a párbeszédre, nem tartják vétkesnek őket a szívhangügyben. 

Egy fillért sem kapott a neki szánt örökségből Karl Lagerfeld macskája, Choupette

WMN Szűrő – 2026. június 6. – NA

Jobban zavarja őket, hogy „az ideológiailag semlegesebb, csak a szakmán múló, bizonyítottan káros, de még mindig jelen levő gyakorlatok ellen nem állnak ki a saját szakmájukon belül. Sajnálatos módon a szakkollégiummal kapcsolatosan nem azt tapasztaltuk, hogy szolidárisak lennének a nőkkel, inkább jellemző, hogy sok kérdésben – például a több kísérő jelenléte, az ambuláns szülés – konfliktusos a helyzet”.

A szívhangrendeleten túl is van teendő

Hegedűs Zsolt többször hangsúlyozta: a jövőben az ilyen horderejű döntések előtt széles körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség. A Másállapotot a Szülészetben! és az EMMA Egyesület szerint azonban nem egyszeri konzultációk, hanem folyamatos, intézményesített párbeszéd kell, amelyben nemcsak az orvosok, hanem a védőnők, szülésznők, pszichológusok, szociális szakemberek és maguk az érintett nők is szerepet kapnak.

A szervezetek azt remélik, hogy az új miniszter a szívhangrendelet ügyén túl más, a nők testi és lelki egészségét érintő problémák feltárására is hasonló hangsúlyt helyez majd. Szerintük ugyanis nemcsak az abortusz körüli szabályozás, hanem a szülészeti és nőgyógyászati ellátás számos rendszerszintű problémája is reformra szorul – hogy az Orbán-kormányok 16 évében hogyan alakultak a reprodukciós jogok, Kőrizs Kata a Látlelet rovatunk vonatkozó cikkében írt.

„Az abortusz kérdése fontos nőjogi kérdés, a közösségi médiában is nagy figyelmet kap, és ideológiai törésvonal is, így érthető, hogy tematizálja az új kormány, de, ha már szívtelen rendelkezésekről van szó vagy épp nyomásgyakorlásról,

számunkra nagyon fontos lenne, hogy a szülészeti és nőgyógyászati erőszak káros jelensége, a jogsértések és rendszerhibák ellen is fellépjen az új kormány, mert jelenleg szülni, születni és sokszor dolgozni is nehezített az ellátórendszerben”

– írták.

A szívhangrendelet az elmúlt napokban váratlanul az új kormány egyik első jelentős egészségpolitikai vitatémájává vált. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már májusi bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy felülvizsgálják a szabályozást, mert szerinte „a szakmát megerőszakolta a politika”. Hétfőn, a parlamentben pedig már „szívtelen szívhangrendeletként” beszélt az intézkedésről.

A miniszter 42 kérdést küldött a szülészet-nőgyógyászati szakmai kollégiumnak. A nyilvánosságra hozott válaszokból kiderül: a rendelet normaszövegét a Belügyminisztériumban készítették kormányzati megrendelésre, miközben nem készült megfelelő szakmai evidenciákon alapuló hatásvizsgálat vagy bioetikai elemzés – a rendelet kidolgozásába egyetlen bevont szakmai szervezet az Országos Bábaszövetség volt, amely 2017-ben megszűnt.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Getty Images/aykuterd