Az állandó szexuális agresszió elől inkább a mélybe vetik magukat a nőstényteknősök

–

Szinte szó szerint a halálba kergetik a nőstény teknősöket a hímek az észak-macedóniai Golem Grad szigetén. A térség görögteknős-állományának nemi arányai súlyosan eltorzultak, a legutóbbi felmérések szerint 19 hím jut egyetlen nőstényre. A kutatók szerint ez az arány a teljes populáció kihalásához vezethet.

A mintegy ezer egyedből álló teknőspopuláció a Preszpa-tó erdős fennsíkján él, amelyet meredek sziklafalak vesznek körül. Dragan Arsovski, a Macedón Ökológiai Társaság kutatója 2008 óta vizsgálja az állatokat. Kezdetben virágzónak tűnt az állomány, ám idővel feltűnt: a nőstények kisebbek, tele vannak sérülésekkel, és jóval rövidebb ideig élnek.

Mint kiderült, a hímek agresszíven közelednek:

lökdösik, olykor vérzésig harapják a kiszemelt nőstényt, valamint éles farkukkal szurkálják őket menekülés közben. Az esetek háromnegyedében nemi szervi sérüléseket is találtak a nőstényeken.

A kutatók szokatlan látvánnyal találták szembe magukat a szigeten: egy kupacban, csigalassúsággal, egymás hegyén-hátán mászkálnak az állatok. Ilyenkor a teknőshalom alján ott fekszik az üldözésben kimerült egyetlen nőstény, akit szó szerint betemetnek a hímek.

A stressz a szaporodást is visszaveti. Míg egy közeli, a szigeten kívüli populációban minden vizsgált nőstény vemhes volt – néhány egyed akár 11 tojással is –, addig a sziget nőstényeinek mindössze 15 százaléka hordozott tojást. Bár egyébként a nőstények képesek évekig tárolni a spermát és elhalasztani a megtermékenyítést, a kutatók szerint a folyamatos zaklatás gátolja a szaporodást.

Inkább a mélybe vetik magukat

A szigeten élő teknősök magabiztosan mozognak a zord, sziklás terepen, és nem riadnak vissza a peremekről való lemászástól sem. Arsovski ezt tudva több terepkísérletet is végzett. Felállított egy kifutót, amelynek egyetlen kijárata egy rövid, mesterségesen kialakított sziklaperem volt – a kísérletben kipárnázta az esési zónát is. Ebben a környezetben vizsgálta a szigeten élő és a szigeten kívülről érkező nőstény teknősöket is. Ha egyedül voltak, egyszer sem hagyták el a területet, de a helyzet megváltozott, amint öt, párzásra kész hímet engedtek melléjük: szinte valamennyi nőstény lezuhant a kipárnázott részen. A kutatás szerzői hozzáteszik, hogy míg a szigeten kívülről érkező nőstényeket többnyire lelökték, a szigeten élő egyedek közül sokan önként vetették a mélybe magukat. 

Arsovski hozzáteszi, hogy időnként a hímek is lezuhannak a sziklaperemről, de a nőstények aránya jóval magasabb az ilyen halálesetek között. A kutató felidéz egy konkrét esetet is: egy tojásokat hordozó nőstényre GPS-jeladót helyezett, hogy nyomon követhesse, hol teszi majd le azokat. De egyszercsak megszűntek a jelek, Arsovski pedig összetört páncéllal talált rá az elpusztult állatra a parton.

A kutatók az Ecology Letters folyóiratban publikált tanulmányukban úgy becsülik, hogy

a sziget utolsó nősténye 2083-ra pusztulhat el. Szerintük úgynevezett kihalási örvény indult el: a torz nemi arány fokozza az agressziót, az agresszió csökkenti a szaporodást, ami tovább rontja az arányt.

Hogy mi billentette ki az egyensúlyt, nem tudni. A kutatók szerint akár véletlen ingadozás is lehet, vagy eleve aránytalan összetételben telepítették be a teknősöket a szigetre az emberek – erre utal az is, hogy a legidősebb hímek közül több mint 100 egyed páncéljába számokat véstek.

Golem Grad – más néven Kígyó-sziget – a Preszpa-tó észak-macedóniai részén fekszik, az albán és görög határ közelében. Területe mindössze mintegy 20 hektár, mégis rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik. Lakatlan, természetvédelmi oltalom alatt áll.

Nagy Andi