–

A Facebookon, az Instagramon és más Meta-platformokon megjelenő hirdetések közel harmada valamilyen csaláshoz köthető – derül ki a Gen Threat Labs friss jelentéséből. A kutatók szerint

a technológiai óriás felületein futó reklámok 30,99 százaléka kapcsolódik átverésekhez, adathalászathoz vagy kártékony programok terjesztéséhez.

Ezek a kampányok kevesebb mint egy hónap alatt több mint 300 millió megjelenítést értek el, miközben mindössze tíz hirdető felelt az összes azonosított csaló hirdetés több mint feléért – ismerteti a 24.hu. 

A leggyakoribb átveréstípusok közé tartoznak

  • a tiltott gyógyászati termékeket árusító oldalak,
  • az illegális online kaszinók,
  • a hamis koncertjegyek,
  • a kriptovalutához kapcsolódó csalások,
  • valamint azok a kampányok, amelyek közéleti szereplők nevével és arcképével élnek vissza.

A csalók sok esetben ugyanazt az infrastruktúrát, domaineket és közel azonos szövegezést használnak, a kampányok jelentős része Kínához vagy Hongkonghoz köthető.

A jelenség azért is különösen aggasztó, mert a Meta februárban azt mondta a belső ellenőrző csapatának, hogy legyenek óvatosak a szűrésekkel, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek a teljes hirdetési bevétel 0,15 százalékát jelentő kiesést eredményezhetnek.

A cég közlése szerint azonban nem a vállalat haszonszerzése a fő szempont, hanem a túlzott ellenőrzést szeretnék megakadályozni, vagyis a tévesen kiszűrt, egyébként nem kártékony hirdetések blokkolásából fakadó veszteségeket igyekeznek minimalizálni.

A mesterséges intelligenciát sem ismerjük fel

Mindezt súlyosbítja, hogy a felhasználók jelentős része nem képes felismerni a manipulált tartalmakat. A Prizma Alapítvány friss kutatása szerint a magyarok többsége nem ismeri fel a mesterséges intelligenciával generált videókat. A felmérésben 1321 ember vett részt, akiknek rövid videórészletekről kellett eldönteniük, hogy MI segítségével készültek-e vagy sem – számol be a HVG. 

Az eredmények szerint

  • a megkérdezettek mindössze 60 százaléka azonosította helyesen az MI-videókat,
  • míg 40 százalék nem vette észre, hogy nem valódi felvételt lát.

Ugyanakkor a hagyományos technikával készült videókat a résztvevők 72 százaléka tévesen MI-tartalomnak gondolta, ami jól mutatja, mennyire bizonytalan a felhasználók ítélőképessége ezen a területen.

A kutatásból az is kiderült, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel ismeri fel az MI-vel készült tartalmakat – de az, hogy az agyuk hamarabb detektál valamit, még nem jelenti azt, hogy a gyerekek tényleg értik az MI működését és hatásait – erről Gyurkó Szilvi írt korábban. Ugyanakkor még a legfiatalabb korosztályban is csak 71 százalékos volt a helyes felismerési arány.

A válaszadók 89 százaléka legalább hetente találkozik mesterséges intelligencia által generált tartalommal, miközben mindössze 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten kedveli ezeket.

A felmérést készítő alapítvány szerint az eredmények különösen fontosak a közélet és a 2026-os országgyűlési kampány szempontjából, mivel a mesterséges intelligencia gyors és olcsó módja a tartalom előállításának, nem véletlen, hogy egyre gyakoribb eszköz a politikában is.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Egor Komarov, Marcos Paulo Prado