Karácsonyi menetrend: megyünk, amíg várnak vs. felfordul a gyomrom a kirakatboldogságtól

–

24-én csak a szűk család

Innen oda rövidebb, mint onnan ide?

„A 24-ét mindig itthon töltjük, ebből nem engedek. Utána 25-26-án vagyunk egymás családjánál, általában 25-én a férjeméknél, 26-án az enyémnél. Volt egy év, mikor hozzánk jöttek 25-26-án, én azt is szerettem, de

sajnos a család szerint túl messze lakunk ahhoz, hogy ők jöjjenek. (Ja, mert innen oda biztos rövidebb ...)

De a lényeg: a 24-éhez ragaszkodom, a többiben rugalmas vagyok” – mondja Andi.

Mióta kitaláltuk a rendszert, minden sokkal nyugisabb

Ilonáék egy problémás helyzetből alakítottak ki jó rendszert: „A korábbi még gyerekmentes karácsonyokon anyós mindig ragaszkodott ahhoz, hogy ott karácsonyozzunk és azon a napon, mikor ő kitalálja. Azt is elvárta, hogy mindenki alkalmazkodjon hozzá – ezért a gyerekek születésével teljesen új rendszert alakítottunk ki. A férjem ünneptől függetlenül beosztás szerint dolgozik, így van, amit ahhoz igazítunk. 24-én csak a szűk családdal vagyunk, 25-én pedig mindenki nálunk gyűlik össze – itt reggelizik, ebédel és vacsizik a család nagy része. Egymás családjához két ünnep között megyünk a műszakokhoz igazítva. Mióta ezt a rendszert behoztuk, mindenkinek nyugisabb!”

Megszoktam, hogy alkalmazkodni kell

„Mozaikcsaládban nőttem fel, így már akkor alkalmazkodni kellett egymáshoz, hogy mindenkinek jó legyen.

A 26. a fix nagycsaládi karácsony gyerekkorom óta a szüleimnél, ezért ezt tartjuk mar saját családdal is. 24-én itthon vagyunk öten, 25-én megyünk a férjem családjához, 26-én pedig hozzánk, és olyankor maradunk is pár napot nálunk. Ellenkező irányban lakik a két család, így a két vendégség között otthon alszunk, egyszerűbb így” – mondja Zsuzsanna.

Elvárják, hogy mi menjünk

Éva legszívesebben elmenekülne a nagyszülős karácsony elől: „Szenteste itthon leszünk, 25-én a párom szüleinél, 26-án az én családomnál, 27-én jövünk haza. Én nagyon feszítettnek érzem ezt, előre félek, hogy a másfél éves hogyan tudja majd kipihenni magát. Nagyon kettős érzéseim vannak amúgy a karácsonnyal kapcsolatban.

Egyikünk szülei sem akarnak jönni, elvárják, hogy mi menjünk.

A párom szülei alkalmazkodnak, az én szüleimnél az kell legyen, amit a húgomék akarnak, amikor próbáltunk változtatni, veszekedés lett belőle.

Az egész egy kirakatboldogság, miközben nekem forog a gyomrom.

Őszintén? Ha egyszer nyernék egy nagyobb összeget, december 20-án elutaznánk a gyerekeinkkel valami havas, hegyes messzi helyre, egész nap szánkóznánk, korcsolyáznánk, 100 hóembert építenénk, társasoznánk, mindennap megnéznénk 1 mesét és forrócsokit is innánk. Január elején hazautaznánk, és útközben beugranánk 1-1 napra a nagyszülőkhöz.”

Egyszer utaztunk haza, borzasztóan megbántuk

„Külföldön élünk, és kikötöttük, hogy 24-én csak mi szeretnénk lenni. Általában 25-én és 26-án az itteni barátokkal szoktunk együtt lenni, semmi muszáj program, társasozunk, sétálunk. Nagyszülők nem tudnak hozzánk kiutazni, mi pedig általában dolgozunk a két ünnep között is, így nem stresszeljük magunkat egy extra oda-vissza úttal, amikor mindenki más is megy, mindenhol torlódás és baleset van az utakon. Ezt elég tudatosan csináljuk, egyetlen egyszer mentünk haza, de borzasztóan megbántuk, szörnyű volt a nyomás, hogy mikor kinél hány napot töltünk. És bevallom, annak is örülök, hogy a gyerekek így kevesebb ajándékot kapnak, mert a családban sokan figyelmen kívül hagyták a kéréseinket” – vallja be Renáta.

Van, ahol minden simán megy

„Nálunk évek óta fix. 24-én csak mi négyen ünnepelünk, utána 25-én anyósékhoz megyünk, 26-án a szüleimhez. Szerencsére nálunk rugalmasak a nagyszülők, megbeszéltük ezt a menetrendet, és mindenki ezzel számol” – mesél Emese egy jó példát.

„Évente változik. Egyik évben, ami nekünk jobb, másik évben a sógornőméknek kedvez a menetrend. A húgomék meg nagyon jó fejek, alkalmazkodnak hozzánk, emiatt ők 23-án ünnepelnek a szűk családdal” – osztja meg Ági az ő pozitív példájukat.

„Nálunk elég nagy a család, a férjemnek 5 testvére van. A 24-e nálunk mindig a mi kis családunké, a 25 és 26-a általában változó, de már október környéken egyeztetjük, hogy mikor van a férjem oldaláról a »nagy« családi karácsony, 5 család 8 gyerekkel. A másik nap így az én családomé, de mi kevesen vagyunk. Valahogy nálunk eddig ez mindig gördülékenyen megy, ha bővül a család és valakinek lesz párja, akkor próbálunk arra is figyelni. Ebből eddig sosem volt feszkó” – meséli Krisztina.

„Mi 24-én ebédre megyünk az én szüleimhez, este magunk vagyunk, ez nekünk fontos. 25-én a férjem családjával vagyunk, az ottalvós, és általában csak az új évben jövünk haza. Nem akartunk évente variálni, így abban egyeztünk meg, hogy az egyik nagyszülőké a karácsonyi szünet, a másikaké a húsvéti” – avat be a trükkbe Marianna.

„Szenteste a szüleimhez megyünk, 25-én pedig anyósoméknál gyűlik össze a család. Fontos, hogy mindenhol töltsünk egy kis időt a családdal, elvégre ez a szeretet ünnepe” – foglalja össze Tímea.

Megyünk, amíg várnak

„Mi megkarácsonyozunk magunkban hármasban külföldön, ahol élünk. Reggel megérkeznek az ajándékok, egész nap játszunk, sültkrumpli a szent vacsora meg bolti sütemény. Utána december 26-án megyünk Magyarországra, akkor már nincs feszültség, de bejgli még van, örül mindenki.

Legszívesebben Tenerifén lennénk és egy hotelben ünnepelnénk, de a család miatt nem tesszük meg. A nagyszülők 70 év körüliek, a lányunk szeret menni, így megyünk, amíg még várnak.”

– mondja Ágnes.

Ahol szinte mindenki együtt ünnepel

Mi így vagyunk egy nagy család, és nem csak karácsonykor

„Mi évek óta 23-án kezdünk húgoméknál. A gyerekek ilyenkor mindig náluk alszanak, mi pedig a férjemmel jövünk haza és díszítjük a fát, csomagoljuk az ajándékokat, készülődünk. 24-én kora délelőtt érkeznek szüleimmel, anyósommal együtt és jön a Jézuska. Nagyon szoros a kapcsolat mindenkivel, nem tudnám elképzelni, hogy 24-én nélkülük ünnepeljünk. Mi így együtt vagyunk egy nagy család, és ez nem csak karácsonykor van így” – meséli Nóra.

Előbb meghitt, aztán buli

„Nálunk minden évben máshogy van. Ami fix, hogy 26-án férjem nagybátyjánál este, rengetegen. Egyrészt meghitt, másrészt a meghitt rész után átcsap buliba, ami nagyon jó, alig várom, tök jó lezárása a karácsonynak, imádom!” – mondja Luca.

Nem kell azon szorongani, hogy melyik idős szerettünk van egyedül

„Már szenteste előtt pár nappal megérkezünk vidékre mind, igen, áldozunk erre szabinapokat, együtt díszítünk, sütünk-főzünk és veszekszünk mind, a tesóim, a plusz egyeik, anyukánk, a férje, a férje szülei és a plusz egyeik, anyám szülei és a plusz egyeik.

24. delet indítjuk az első ünnepi zabával ebben a körben, aztán a délután/este folyamán ide csatlakoznak be azok is, akik a saját meghitt szűkkörű szentestéjük után sörikézni, társasozni akarnak, például a szerelmem szülei, tesói vagy a magányos barátok. Én nagyon hálás vagyok, hogy nem kell azon stresszelni/szorongani, hogy melyik idős rokonunk van egyedül vagy ki sértődik meg, mert így mindenkinek jut társaság. Aztán 25-én indul a roadshow, mindenki megy mindenfelé” – mondja Barbara.

Nem hagyunk hátra senkit

Saroltáék akár december elején is megtartják a nagy közös karácsonyt: „Nálunk is összetett, hogy mikor, hol, kivel karácsonyozunk, de minden évben van nagycsaládi karácsony is, ahol nagyjából ötvenen vagyunk. Elég nehéz olyan időpontot találni, ami mindenkinek jó, de »nem hagyunk hátra senkit«, szóval tavaly december 15-én volt a közös karácsony.”

100 alattiak karácsonya – de még ez sem fix

Azok közé tartozom, akiknek halálesetek is alakítják az ünnepi menetrendjét: mielőtt megszülettek a gyerekeim, elvesztettem az anyukámat, így korán hozzánk került a nagy ünneplés. Először csak a testvéreink csatlakoztak be, mert a szülők a párjaikkal ünnepeltek. Ekkor még vicceskedtünk, hogy ez a „30 alattiak karácsonya”, aztán először mi, házigazdák öregedtünk ki a saját bulinkból, majd úgy hozta az élet, hogy meg kellett nyitnunk a nálunk is idősebb korosztály felé. Szóval én már nem merek semmit mondani, csak azt, hogy egyelőre mindenki 100 alatt van, de akármit hozhat a jövő.

Nem akarok nagy konklúziókat levonni, de úgy látom,

vagy azok ússzák meg a feszültséget, akik keményen meghúzzák a határaikat, vagy akik szuperrugalmasan vetik bele magukat az egészbe:

ha kell, 23-án ünnepelnek a szűk családdal, ha úgy alakul, teljesen ismeretlen plusz egyekkel osztják meg a „legszentebb” ünnepet. Ti melyik csapatba tartoztok inkább? Meséljetek, hogyan ünnepeltek!

Tóth Flóra