„A nők nyerték ezt a csatát” – E. Jean Carroll ügye precedenst teremtett

–

„Miután számos államban elvesztettük a saját testünk feletti jogokat, ezzel a győzelemmel végre kitűzhettük a zászlónkat. A nők nyerték ezt a csatát” – mondta E. Jean Carroll 2024 januárjában, miután a bíróság 83,3 millió dolláros kártérítést ítélt meg neki. Abban az országban, amely az utóbbi években a nők jogainak csorbításától volt hangos, amelynek az elnökét 28 nő vádolta szexuális visszaélésekkel a zaklatástól a nemi erőszakig, Jean Carroll az egyetlen, akinek az ügyében elítélték Trumpot.

Amikor Carroll 2019 júniusában nyilvánosságra hozta a történetét, Trump gyorsan reagált: következetesen és keményen tagadta az állításokat.

„Ez csak kitaláció, nem is az esetem” – mondta az elnök, később pedig már azt is tagadta, hogy valaha találkozott Carroll-lal.

Alig fél évre rá, 2019 novemberében Carroll, bár az eredeti ügyben nem tudott jogorvoslatot kérni, rágalmazás miatt pert indított – ez később Carroll I néven vált ismertté. A kereset középpontjában Trump akkori nyilatkozatai álltak, amelyekben tagadta a történteket, Carrollt hiteltelennek állította be, és azzal vádolta, hogy a Demokrata Párttal szövetkezett és/vagy a könyve népszerűsítése érdekében vádaskodik csak.

A következő két év nem sok fordulatot hozott az ügyben: a bírósági eljárás lassan haladt, főként eljárásjogi csatározásokkal teltek a hónapok. Carroll ügyvédei DNS-mintát kértek Trumptól, hogy összevessék azt egy korábban megőrzött ruhadarabbal, amely bizonyítékként szolgálhatott volna az ügyben. Trump ügyvédei ezt elutasították, és megszámlálhatatlan beadvánnyal próbálták lassítani az eljárást. Rengeteg dokumentum és tanúvallomás került az ügy aktáiba, amelyek előkészítették a terepet a későbbi tárgyalásokhoz.

2022 novembere nem várt fordulatot hozott

Még 2019-ben a Child Victims Act (CVA) névre keresztelt törvény New York államban ideiglenesen lehetőséget biztosított arra, hogy azok a felnőtt túlélők, akik gyerekként váltak szexuális bántalmazás áldozatává, de az ügyeik elévültek, pert indítsanak.

A CVA hatására több ezer keresetet nyújtottak be egyházak, iskolák, ifjúsági szervezetek és más intézmények ellen, amelyek eltussolták vagy lehetővé tették a bántalmazást.

A törvény sikerét és társadalmi visszhangját látva nőtt a nyomás, hogy a jogalkotók hasonló lehetőséget adjanak a felnőttkori áldozatoknak is.

Ennek eredményeként 2021-2022-ben erősödött a lobbitevékenység és az aktivizmus, főként erőszaktúlélők, jogvédő szervezetek és politikusok részéről. Ők azzal érveltek, hogy a szexuális bántalmazás áldozatai gyakran hosszú időn át nem tudják, vagy nem merik jogi útra terelni ügyüket – sokszor évek, évtizedek telnek el, mire feldolgozzák a traumát. A rövid elévülési határidők ezért igazságtalanul kizárják őket a jogérvényesítésből.

Ennek mintájára 2022 novemberében hatályba lépett New York állam Adult Survivors Act (ASA) törvénye, amely egy éves időablakot nyitott meg az elévült szexuális bántalmazási ügyek polgári peres érvényesítésére. 

Carroll élve a lehetőséggel új keresetet nyújtott be, ezzel pedig kezdetét vette a Carroll II. A per tárgyát alkotta a tettlegesség (battery) vádja, amelyet a korábbi jogszabályok alapján már nem lehetett volna érvényesíteni, valamint Trump további nyilvános kijelentései, amelyekkel Carroll szerint tovább sértette a hírnevét.

„Pánikba estem. Sokkban voltam”

A New York-i szövetségi bíróságon lefolytatott Carroll II ügyben az esküdtszék mérlegelte a bemutatott bizonyítékokat, köztük a nő által részletezett történetet, barátai tanúvallomását, akiknek annak idején elmondta a történteket, valamint Trump róla szóló megnyilvánulásait.

A tárgyalás ideje alatt és azt követően Carroll is megtapasztalt mindent, amivel szembesülnek az áldozatok, amikor beszélni kezdenek az őket ért erőszakról. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy „nem gondolta, hogy bárki hinne neki”, és hozzátette: „Donald Trump túl hatalmas volt.” Arról is nyíltan beszélt, hogy sokszor a szégyen tartotta vissza attól, hogy kiálljon az esettel kapcsolatban, majd generációs tapasztalatára utalva megjegyezte:

„Az én nemzedékem, a Silent Generation, úgy nevelkedett, hogy ne panaszkodjon, húzza ki magát, és ne csapjon zajt.”

Amikor Trump ügyvédje arról kérdezte, ha valóban erőszak áldozatává vált, a próbafülkében miért nem kiáltott segítségért, Carroll azt felelte: „Mert pánikba estem. Sokkban voltam. Nem kérheti számon rajtam, hogy nem sikítottam.” 

2023. május 9-én az esküdtszék egyhangúlag úgy döntött, hogy Trumpot elmarasztalják mind szexuális bántalmazás, mind rágalmazás miatt. Bár a nemi erőszak bűntettét a szűken fogalmazó definíció miatt nem állapították meg, a döntés így is történelmi jelentőségű: Carroll összesen 5 millió dollár kártérítést kapott, amelyből 2 milliót a bántalmazásért, 3 milliót pedig a rágalmazásért ítélt meg a bíróság.

Hivatalban lévő elnök azt mond, amit akar?

Trump ügyvédei fellebbeztek, és azt is megpróbálták elérni, hogy a bíróság kimondja: az elnököt hivatalában tett nyilatkozatai miatt mentesség illeti meg a polgári perekkel szemben. Az ügyet vezető bíró, Lewis A. Kaplan azonban sorra elutasította ezeket az érveket, emellett pedig számos fontos áldozatvédelmi lépést tett.

Biztosította bizonyos tanúk számára az anonimitást, egyes bizonyítékokat kizárt a tárgyalásból, és egyértelművé tette, hogy Trump nem mentesülhet a felelősségre vonás alól a nyilvános kijelentései miatt.

2024 januárjában újabb fordulat következett: a Carroll I ügy került tárgyalásra, amelyben az esküdtszék Trump 2019-es nyilatkozatait vizsgálta. A bíróság Carrollnak adott igazat, és példátlanul magas, 83,3 millió dolláros kártérítést ítélt meg számára. Ebből 18,3 millió dollár kompenzatív, 65 millió dollár pedig büntető jellegű volt, amelynek célja a visszatartás és a súlyos elmarasztalás. Az ítélet világos üzenetet közvetített: a nyilvános rágalmazás súlyos következményekkel járhat, még egy volt elnök esetében is. Trump természetesen ismét fellebbezést nyújtott be, vitatva a kártérítés mértékét és jogalapját.

2024 és 2025 között a per a fellebbviteli bíróságon folytatódott. Közben a Legfelsőbb Bíróság új döntést hozott az elnöki mentesség határairól, a fellebbviteli fórum azonban rendre megerősítette, hogy Trump kijelentései nem tekinthetők hivatalos elnöki cselekményeknek, sokkal inkább személyes, becsületet sértő megnyilvánulások, így nem élveznek teljes immunitást. Ez a döntés precedens értékű, hiszen egyértelműen jelzi, hogy a legnagyobb hatalommal bíró tisztségviselők sem mondhatnak bármit következmények nélkül.

Szeptember elején sorsdöntő határozat született

A fellebbviteli bíróság elutasította Trump beadványát, és helyben hagyta a 83,3 millió dolláros ítéletet. A bíróság hangsúlyozta, hogy Trump ismételt és durva kijelentései Carroll ellen olyan súlyos kárt okoztak, amely indokolttá teszi a magas összegű kártérítést, ráadásul az esküdtszék azt is megállapította, hogy Trump rosszindulatúan járt el.

A döntés nemcsak Carroll győzelme volt, de szimbolikus jelentőséggel is bírt: egyértelművé tette, hogy még az Egyesült Államok elnöke sem áll a törvény felett.

Annak ellenére, hogy több tucat nő vádolta meg Trumpot szexuális zaklatással és erőszakkal, Carroll az egyetlen, akinek ügyében a bíróság felelőssé tette az elnököt. Szerinte hatalmas következményekkel jár, ha egy nő nemcsak bepereli Trumpot – aki elnöksége alatt normalizálta a nők elleni erőszakot és megúszta büntetlenül –, de meg is nyeri a pert. Carroll a kártérítés összegét „olyan dolgokra költi majd, amiket Trump utál”, például a nők reproduktív egészségét, valamint a demokráciát támogató szervezetek segítésére. 

Mózes Zsófi