Egyre több gyerek érintett családon belüli erőszakban – Elkészült a Hintalovon friss gyerekjogi jelentése

–

A „kegyelmi ügy” után végképp kiderült, hogy itt már a gyerekek számára sincs kegyelem

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kilencedik éve készít átfogó adatokkal kiegészült jelentéseket az adott év gyerekjogi eseményeiről. (Korábbi cikkünkben a munkájuk által feltárt jelenségeket is megmutattuk.)

A 2024-es gyermekjogi éves jelentés pedig „minden eddiginél élesebb képet mutat a hazai gyermekvédelmi rendszer kihívásairól, az adathiányokról, és a politikai döntések gyermekekre gyakorolt hatásáról” – írják a Hintalovon munkatársai.

A teljes jelentés letölthető INNEN.  

Bár úgy tűnt 2024-ben, hogy a „kegyelmi ügy” majd változást hoz, ehelyett azonban csupán néhány látszatintézkedés történt, amelyek következtében még a megmaradt, addig elkötelezett gyerekvédelmi szakemberek többsége is elmenekült az embertelen és élhetetlen rendszerből. Így az állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek még inkább magukra maradtak az amúgy is óriási fluktuációval küzdő gyerekvédelemben.

„A gyermekvédelem nem csak intézményrendszer. A gyermekjogok érvényesülését a szülőktől a döntéshozókig mindenkinek támogatnia kell. Ehhez pedig átlátható, adatvezérelt működés és a gyerekek aktív bevonása szükséges” – hangsúlyozta a jelentést jegyző Hintalovon Alapítvány.

Ám sajnos a családban nevelkedő gyerekek sorsa is egyre bizonytalanabb, hisz a megélhetési és lakhatási válság már az egykori középosztályig is elért, és rengeteg gyereket emelnek ki a családjukból épp a szegénység miatt.

A szankciók semmilyen szinten nem segítik a nehéz sorsú gyerekeket és családjaikat, de a szakemberhiány miatt a családban felnövő gyerekek sem jutnak hozzá az alapvető jogaikhoz, például a fejlesztéshez vagy a pszichés gondozáshoz.

Egyre riasztóbbak az adatok

A jelentés is rámutat arra, hogy rohamosan nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya: 2024-ben a 8. osztályosok 11%-a minősült SNI-snek. 

A pszichiátriai gondozóintézetek száma az elmúlt tizenöt évben 26-ról 17-re csökkent, ám a gondozásra szoruló kiskorúak száma folyamatosan nő. 

Ötször annyi gyerek próbálkozik önsértéssel, mint az elmúlt években, miközben két és félszer annyi gyereknek fordul meg a fejében az öngyilkosság gondolata – ennyi derült ki a lelkisegélyhez forduló gyerekek adatai alapján, de nagyon sok olyan gyerek van, aki sajnos még idáig sem jut el. 

Ráadásul:

„minden bántalmazási típusban nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma.”

Hol vannak a szakemberek?

Bár évtizedekkel ezelőtt sem volt elegendő megfelelően képzett szakember ebben a szektorban, de most, amikor már 16.000 pedagógus hiányzik a közoktatásból, még súlyosabb ez a hiány: ha a fejlesztőpedagógusokat, az iskolaorvosokat és az iskolapszichológusokat is számba vesszük, megállapítható, hogy a gyerekek lelki egészségét megcélzó rendszer fenntarthatatlan és reménytelen.

Jelenleg minden ezredik gyerekre egyetlen segítő jut az iskolákban.

A pedagógusok 66,2%-a 45 évnél idősebb, a háziorvosi praxiosknak pedig 18, 2%-a betöltetlen. Sajnos ez a szám is nőtt a tavalyihoz képest.

Mindezek mellett egészen elkeserítő, hogy 11 olyan vármegye van Magyarországon, ahol elérhetetlen a gyerek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás.

A szakemberek épp a szankciók és a megalázóan alacsony bérezés miatt máshol kamatoztatják tudásukat, így a gyerekek sokszor a minimális figyelmet sem kapják meg a túlterhelt, és még mindig a rendszerben maradt nevelőktől.

A jelentés külön figyelmet szentel a gyerekek véleményének is: a „Kiskorú Kollégák” aktív részvételével készült anyagban 13–17 éves fiatalok mondják el, mit jelentett számukra a 2024-es év az infláció megtapasztalásától a bántalmazásokkal kapcsolatos megélésükig.

Többször visszatért sürgető témaként az intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint a menza javítása is az országos és megyei diákparlamentek körében.

Kortárs bántalmazás és családon belüli erőszak

Ebben a közegben és hangulatban sajnos az is szinte természetesenek tekinthető, hogy felerősödött a kortárs bántalmazás, amire szintén igen kevéssé van felkészülve a közoktatás, a gyerekvédelmi intézményekben pedig egészen tragikus a helyzet ezen a téren.

Ugyanakkor a családon belüli erőszakos esetek száma is megnövekedett, és ötven százalékkal nőtt a veszélyzetetés miatti gyerekvédelmi jelzések száma. A legfrissebb statisztikák szerint 117 493 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 28 678 gyereket vettek védelembe, ami szintén több a tavalyinál.

Most akkor kérlek, gondoljatok bele abba, hogy a számok mögött gyerekek állnak! Egy közepesnél nagyobb város összlakossága van veszélyeztett helyzetben. Mindannyian védtelen és vétlen gyerekek!

Akadt azonban néhány valóban előremutató intézkedés is

2024-ben viszont több olyan jogszabálymódosítás is történt, ami kifejezetten pozitív: 

„Ilyen például a munkáltató részére a gyermekvédelmi dolgozók előző munkahelyének felkeresésére irányuló kötelezettség előírása; a gyermekvédelmi gyám, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint a gyermekjogi képviselő esetében értesítési kötelezettség előírása a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat működését engedélyező szerv felé a gyermek bántalmazása esetén; a nevelőszülők esetében a kollégista gyermekek után járó juttatás növelése, vagy a nevelési ellátmány összegének 20 százalékkal történő emelése” – írták a Hintalovon munkatársai a részletes jelentésben.

Azt, hogy ezeken kívül még „Mit kíván a magyar gyerekvédelem?” ti is elolvashatjátok a 40 pontban összefoglalt javaslatban. Ezt a Gyermekjogi Koalíció állította össze még tavaly, de sajnos azóta igen kevés dolog valósult meg belőle, és ha ez így megy tovább, akkor egyre több ponttal egészül ki.

A Hintalovon Gyerekjogi Alapítvánnyal együtt a legtöbb szülő is úgy gondolja, hogy a gyerekek testi-lelki jóléte az egész társadalmunk felelőssége! Ne felejtsük el: a gyerekeink jövője attól is függ, hogy mennyire bánunk velük jól a jelenben.

Ideje volna annak, hogy ezt a döntéshozók is felmérjék.

Both Gabi