–

A négynapos ünnep sokaknak a kikapcsolódásról szól, azonban a hétfőn érettségiző diákoknak a tanulásra, az ismétlésre is kell gondolniuk. A magyar nem „mumustárgy", általában a hármas osztályzatot könnyen meg lehet szerezni, de azért lehetnek sokkal merészebb álmaink, ha még az utolsó pillanatban felturbózzuk a tudásunk. Nézzük, mit tehetünk az utolsó napokban!
Az első, szövegértés feladatrészre nem igazán lehet külön készülni, a legnagyobb nehézséget az időbeosztás jelentheti. Úgy spórolhatunk meg időt, ha először elolvassuk az első két feladatot, utána jöhet a szöveg, és már az első olvasásnál ceruzával a kezünkben keressük a kérdésekre a választ. Érdemes figyelni arra, hogy a feladat segítségünkre van-e abban, hogy hányadik bekezdésben található a válasz.
A nem egészen XXI. századi követelményeket támasztó műveltségi tesztre érdemes azokat a fogalmakat (pl. műfajok definíciója: elégia, episztola, dal, rapszódia, epigramma, himnusz stb.) és egyes művelődéstörténeti korszakok (pl. reneszánsz, felvilágosodás, romantika, realizmus stb.) jellemzőit átismételni, melyeket fel lehet majd használni a műelemzésnél is.
Mivel azonban erre a feladatrészre nem túlságosan sok pont adható (az írásbeli összesen 100 pont , a műveltségi feladatlapra 20 pont adható maximálisan) ezért – ha nem feltétlenül van szükségünk a továbbtanuláshoz a magyar nyelv és irodalom érettségi pontszámaira – akkor lehetünk nagyvonalúak magunkkal szemben.
Az első feladatlapot 90 perc alatt kell megoldani. Egy átlagos diák, tempós munkával rendszerint be tudja fejezni. Ha marad idő a végén, akkor érdemes átolvasni újra a feladatokat, és ellenőrizni: valóban a kérdésekre válaszoltunk-e.

A szövegalkotási feladat

150 percünk van rá. Ha nem tudjuk elsőre eldönteni, hogy a két lehetőség közül melyiket válasszuk (egy mű értelmezése vagy több mű bizonyos szempontú értelmezése), akkor a szöveggyűjtemény segítségünkre lehet, gondolatokat ébreszthet. Ilyenkor érdemes egy vázlatot írni, hogy rendszerezzük mindazt, ami eszünkbe jut.
Sokszor egy novella elemzése a feladat, ezért mindenképpen át kell nézni előre a novellaelemzés folyamatát illetve szempontjait! Mindenekelőtt a novella definícióját tisztázzuk magunkban! Akinek nehezen megy a bevezető írása, akár kezdheti is ezzel a fogalmazását.
A magyar irodalomban Mikszáth és Móricz mellett sokan írtak novellákat változatos témában, de alapvetően hozzájuk köthető a romantikus és a realista parasztábrázolás. Ha ezt visszakeressük a jegyzeteinkben, akkor kipipálhatjuk a romantikát és a realizmust is. 
Ha nem novellát kell elemeznünk, akkor verset. Itt is nézzük át a tanult szempontokat! Valamint
elengedhetetlen, hogy formailag is elemezzük az alkotást, tehát át kell ismételni a szóképeket: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia stb., valamint az alakzatokat: pl. az ismétlés, és annak fajtái ( funkciója a nyomatékosítás). Ha szerencsénk van, akkor ezzel már egy szóbeli tételt is kipipáltunk.

„Nem vagyok hajlandó kevesebbel beérni, mint az amputáció előtt” – Tamás Legless története

WMN Life – 2025. május 1. – FB

Ha mindezek után még marad időnk készülésre a hétvégén, akkor sorra vehetjük a szöveggyűjteményben található magyar költőket és írókat és mindegyikhez kiírhatunk magunknak 5-8 kulcsszót, amiket majd beleépíthetünk a fogalmazásunkba.
A fogalmazás megkezdésénél már csak a befejezése nehezebb.
Ismételjük át, hogy mit tanultunk a befejezéstechnikákról, a befejezés feladatáról: kitekinthetünk az író egész életművére, vagy említhetünk más, hasonló alkotásokat, esetleg, hogy mennyire aktuális az adott mű témája manapság stb.!
És még egy nagyon lényeges dolog: az interneten sok hasznos információ van, de sok hamis, ellenőrizetlen is, ezért törekedjünk arra, hogy a saját jegyzeteinket használjuk vagy megbízható oldalakat a készüléshez!
Sikeres érettségi vizsgát kívánunk minden diáknak!
Lukács Ági magyartanár
Olvasd el tavalyi cikkünket is a témában!

WMN szerkesztőség

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Chinnapong