Sextortion: az online csapda, amibe egyre több gyerek esik bele

–

Körülbelül egy évvel ezelőtt a közösségi média óriásvállalatai, a Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata), az X, a Snapchat, a Discord és a TikTok vezérigazgatói meghallgatáson vettek részt az amerikai szenátusi bizottság előtt. Válaszolniuk kellett rá, milyen erőfeszítéseket tesznek a gyerekek védelmében az online visszaélések – beleértve a szexuális kizsákmányolást – terén. Mindeközben az FBI, majd később a brit bűnüldözési ügynökség is nyilvános figyelmeztetést adott ki a gyerekeket és tinédzsereket célzó, anyagi haszonszerzés motiválta online szexuális zsarolási és kényszerítési esetek „robbanásszerű” terjedése miatt.

Elmondásuk szerint a fiatalok, és különösen a kiskorúak kifejezetten veszélyeztetettek: egy több mint 1500 túlélőt érintő felmérés szerint az áldozatok 46%-a gyermek volt. Az ilyen típusú bejelentett bűncselekmények száma 2021 és 2022 között elképesztő mértékben, – 7200 százalékkal – emelkedett.

Egy évvel később, mivel a helyzet sajnos továbbra sem javult, a brit rendőrség a széles közönségnek szóló figyelemfelhívó kampányt indított. Ebben hangsúlyozzák: a bűnözők folyamatosan fejlesztik a módszereiket, sokszor szervezett csoportokban dolgoznak, és már a mesterséges intelligenciát is bevetik a céljaik eléréséhez: egyre gyakoribbá válnak a digitálisan manipulált (például lemeztelenítő alkalmazásokkal készült), vagy akár teljesen a gyerek által megosztott tartalom nélkül (online, például Facebookon fellelhető tartalmak alapján) készített felvételekkel megvalósított zsarolási kísérletek. Ezekben az esetekben az áldozatokat nem kellett rászedniük, intim képet kicsalva tőlük – a zsarolás már enélkül is megtörténhetett. 

Sextortion

A kifejezés az angol sex (szex) és extortion (zsarolás) szavak összevonásából származik. A csalók hamis profilok segítségével veszik fel a kapcsolatot a fiatalokkal közösségi média- és üzenetküldő felületeken. Először igyekeznek bizalmat kiépíteni, majd ráveszik az áldozatokat, hogy küldjenek magukról intim, például meztelen vagy félmeztelen képeket. Ezt követően pénzt követelnek, azzal fenyegetve a gyerekeket, hogy ha nem fizetnek, nyilvánosságra hozzák, vagy megosztják ismerőseikkel a kompromittáló tartalmakat.

A zsarolóknak többféle célja lehet, de egyre terjed a gyors anyagi haszonszerzés hajtotta bűnelkövetés. Előfordul, hogy az első kapcsolatfelvételtől számítva kevesebb, mint egy órán belül megkezdik a zsarolást – és van olyan gyerek, akit épp sérülékeny pillanatban találnak meg, és gyorsan áldozattá válik.​

Riasztó statisztikák

Hazánkban az egyik felület, ahol jelenteni lehet az ilyen eseteket, az Internet Hotline. 2023-ban összesen 2047 bejelentést kezelt, ezek 42%-a gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakra vonatkozott. Tapasztalataik szerint a gyerekek gyakran egyedül próbálják megoldani problémáikat, nem kérnek segítséget, és továbbra is gyakori körükben az áldozathibáztatás.

A brit rendőrség havonta több mint 110 gyerekeket érintő sextortion kísérletről kap jelentést. A kutatásaik szerint a megkérdezett fiúk 74%-a nem ismeri pontosan a sextortion jelenségét, és ugyanilyen arányban nem tekintik figyelmeztető jelnek, ha meztelen képeket kérnek tőlük. Több mint kétharmaduk pedig nem tudja, hogyan jelenthetné az ilyen eseteket, és csupán közel tizedük ismerné fel, ha ő maga is veszélyben lenne.

Az Egyesült Államokban az FBI 2022-2023-ban, hat hónap leforgása alatt több mint 13 000 online elkövetett, gyerekeket érintő szexuális zsarolásról kapott bejelentést. Ezek legalább 12 600 áldozatot érintettek, akik közül legalább húsz gyerek vesztette el életét öngyilkosság következtében.

Egy brit rendőrtiszt a most indult, fiatal fiúkat célzó kampányban hangsúlyozta:„ Nagyon fontos, hogy ne hibáztassuk az áldozatokat, főleg, amikor kiszolgáltatott gyerekekről van szó. A szomorú valóságaz, hogy tizenévesek világszerte saját kezűleg vetnek véget az életüknek a sextortion következtében. 

Sok áldozat úgy érzi, ő maga tehet a kialakult helyzetről. De tudniuk kell: ez egyáltalán nem így van. Nem ők a hibásak, és van segítség, van támogatás. Arra szeretnénk bátorítani a fiatalokat, hogy ha ilyesmi történik velük, merjenek szólni egy felnőttnek, akiben megbíznak, vagy akár a rendőrségnek, akár segélyszervezeteknek.”

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

Bárki válhat áldozattá. Egy felmérés szerint a magukról intim tartalmakat megosztó 13–15 évesek 18%-a mondta, hogy nyomás vagy zsarolás hatására küldött magáról szexuális jellegű képet. A 13 évesek körében 4%, míg a 15 éveseknél már 17% volt azok aránya, akik valaha megosztottak ilyen felvételeket online.

Kutatások azonban azt mutatják, hogy a sérülékeny csoportokba tartozó fiatalok, például a gyermekvédelmi szakellátásban (köztük a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban) élő gyermekek, nagyobb valószínűséggel válnak online zsarolás áldozatává és osztanak meg magukról intim tartalmakat ismeretlenekkel.

Az offline világban szerzett sérülések, mint a korábban megélt bántalmazás, a különböző traumák, vagy a mentális egészségügyi problémák megduplázzák annak kockázatát, hogy a fiatalok intim (például meztelen) képeket osszanak meg magukról online.​

Az interneten manipulált gyerekek gyakran magányosnak érzik magukat, kötődési nehézségekkel küzdenek, és az online térben próbálnak meg társaságot, elfogadást találni – ez vezet kockázatvállaló magatartásukhoz. Az ilyen helyzetek hátterében sokszor mentális nehézségek állnak, ezeket súlyosbítja, ha a nem kapnak megfelelő támogatást a digitális biztonság kialakításához sem otthon, sem az iskolában. 

Prevenció és segítségnyújtás

Az utóbbi időszak megelőzési kezdeményezései egyre inkább az oktatásra helyezik a hangsúlyt: azt javasolják, hogy a kapcsolati és szexuális nevelés részeként az iskolákban is beszéljünk a sextortion, azaz az online szexuális jellegű zsarolás jelenségéről. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek tisztában legyenek a beleegyezés fogalmával, a személyes adatok és képek védelmének fontosságával, illetve azzal is, hogyan reagáljanak, ha valamilyen online fenyegetés éri őket.

A szakemberek a szülőket és gondviselőket is arra biztatják, hogy tabuk nélkül, ítélkezésmentesen beszélgessenek a gyerekekkel az online térben érkező szexuális jellegű kérésekről. Egyes kampányok, például az angol nyelvterületen népszerű #AskTheAwkward – pont ezt igyekeznek elősegíteni: szülők és gyerekek együtt beszélnek arról, hogyan használják a közösségi médiát, és milyen eszközöket érdemes bevetni a biztonság érdekében.

A cél, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni, ha online zsarolás áldozataivá válnak, és bízhassanak benne, hogy a hibáztatásnak nincs helye – akkor sem, ha például előzőleg nagyon büszkék voltak az új online „szerelmükre”, akiről kiderült, hogy csaló.

Több szakmai anyag is hangsúlyozza: az online kényszerítés áldozatai ugyanúgy támogatásra szorulnak, mint az offline bántalmazás elszenvedői. Ehhez képest sokan nem kérnek segítséget a szégyenérzet miatt, egyedül szenvednek, vagy nem kapják meg a megfelelő segítséget – ami ahhoz vezethet, hogy nem látnak kiutat és visszafordíthatatlan kárt okoznak magukban.

Iskolai figyelemfelhívó kampányok

Az Egyesült Királyságban tavaly áprilisban országos „vészjelzést” adtak ki a tanárok számára, amely 320 ezer –365 ezer főt ért el, nagyjából az összes oktató kétharmadát. Ezek a szakemberek arról számoltak be, hogy a figyelmeztetés segített nekik felismerni a sextortion jeleit, és jobban felkészültek az ilyen esetek kezelésére. ​

Magyarországon is elérhetők hasonló kezdeményezések. Az NMHH és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat „Gyermekjogok a digitális térben" címmel plakátokat készített, amelyeket 4500 köznevelési intézménybe juttattak el. Ezekkel arra biztatják a diákokat, hogy bátran merjenek kérdezni, segítséget kérni, ha úgy érzik, bajba kerültek. Hasznos információk és tippek találhatók a Kék Vonal vagy a Hintalovon Alapítvány oldalain is. 

A digitális világ veszélyeit nem lehet sem eltüntetni, sem felelősen figyelmen kívül hagyni, de egymást támogatva tehetünk a gyermekek biztonságáért.

Meggyesfalvi Boglárka