WMN-Medvesajt

1. Szülinapi főnéni

DTK mindig barátságos, ahogy ül velem szemben ott a kályha előtt. A szülcsimen is az volt. (Muhaha!) Kaptam a WMN-esektől külön bejáratú, kinyomtatott és bekereteztetett Szentesi szófelhőt, pezsgőt, tortát (cukormenteset), aranyosságot, cukiságokat, jó szavakat, ünnepelést, haza is vittek, és minden jó volt. Tényleg.

2. Szülinapi krumplis tészta

Novák barátnőmnek mondtam a múltkor, hogy készítsen krumplis tésztát, ő meg erre azt mondta, hogy menjek a p... francba. Nem készített. Aztán felmentem Anna barátnőmékhez (még jó, hogy többet tartok barátnőkből, ha az egyik elfelejtene rólam gondoskodni, akkor ott a másik), és láss csodát, épp krumplis tészta volt az ebéd. Nem is akármilyen! A krumplis tészta maga a boldogság. Én boldog vagyok a krumplis tésztától. Mert finom. Mert otthoníze van. Ennyi.

3. Szülinapi balett

Bella a legfiatalabb barátom, aki annyira édes, hogy harminckettedik életévem betöltésének alkalmából tütüt öltött, és bemutatott nekem a szőnyegen egy különleges koreográfiát. Komolyan, ilyesmit a Bolsojban se lát az ember! Mármint ilyen édes táncot. Hát, most nézzétek meg! Cukiság, Bella a neved!

4. Szülinapi kávé

Mujahid Csucsu Zolikánál van a legfinomabb kávé! Nem ám csak úgy lefőzi... nem, ő annál sokkal komolyabban veszi az élet valóban komoly dolgait. Fogadott egy baristát, hogy megtanítsa neki a kávékészítés csínját-bínját. Mondom én, hogy nem szarral gurigázik Zoltán barátom. A szülihetemen pedig vendégül látott egy isteni indiai vacsorára, ami után természetesen a mennyei pörkölésű kávéja sem maradt el. De ez az isteni kávé semmit sem érne az ő gondoskodó főzési technikája nélkül, ami már benne van a kezében, és amit én annyira szeretek.

5. Szülinapi vacsika

Igen, több szülinapi vacsorám is volt. Kérdés? Arról a nem elhanyagolható tényről nem is beszélve, hogy Novák barátnőm a születésem napján két kiló macaronnal, három tortával, és négy kiló sajtos masnival állított be szerény hajlékomba (egyik szám sem túlzás, sőt, lehet, hogy még lefelé kerekítettem), így kért bocsánatot a krumplis tészta-fiaskóért... Természetesen ezeket elfelejtettem lefotózni, hiszen az ember a legboldogabb pillanataiban nincs is magánál, és nem az az első, hogy fotózza azt, ami éppen vele történik (ezért pedig meg is kapom majd Nováktól a lebaszást). De nem baj. A képen a krumplis tésztás Annával vagyok. Mert ők is elvittek vacsorázni, és akkor viszont végig fotóztuk magunkat. Pedig boldogok voltunk, de mégis. Nincs benne logika, de így kerek a történet.

6. Szülinapi pálesz

Tomi a barátom. Bár ezen a képen most nem kifejezetten látszik, de egyébként kedves srác. Vele például szülinapi pálinkát ittunk, azért vágunk ilyen fejet. De az is lehet, hogy Tomi valami irtó klassz viccet mesélt... én meg hangosan nevettem. (Én így nevetek, jó?)

7. Szülinapi séta

A szülinapokban az a jó, hogy több helyen, több emberrel és többféleképpen is meg lehet ünnepelni (mint a fönti hat pont mutatja...). Ez a kép otthon készült Tiszalökön, közvetlenül a Tisza mellett. A családommal épp megnéztük, jár-e a komp. Nem járt. Nem is értem, miért. Na, de nem ez a lényeg, ez a pillanat számomra maga a boldogság, mert anyucikámékkal lehettem.

+1. És ami a szülinapomon kívül van:

Mi lenne? Semmi, sötétség, hideg, ami a képen is látszik. Így vegetálok én akkor, amikor nincs karácsony és nincs szülihét.

Olyankor kimegyek Kisorosziba Novákékhoz... és túlélek valahogy. Magam sem értem, hogy.

Az biztos, hogy jó sok Bailey's kell hozzá...

Szentesi Éva

Ne hagyd ki kedvenc pillanataink sorozatunk korábbi részeit! ITT (Szőcs Lilla) és ITT (Fiala Borcsa) találod őket!

A képek a szerző tulajdonában vannak